Belgium
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Belgium
Belgium, hivatalos nevén a Belga Királyság egy etnikailag és nyelvileg megosztott nyugat-európai ország; állampolgárai három jól elkülöníthető csoportja a hollandul beszélő flamand, a franciául beszélő vallon és a német. Szomszédai északról Hollandia, keletről Németország és Luxemburg, délről Franciaország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. Hollandiával és Luxemburggal közösen alkotja a Benelux államok csoportját. Az EU alapító tagja, fővárosa Brüsszel, amely egyben az uniós intézmények egyik székhelye. Jelenlegi uralkodója II. Albert.
Utazás
Belgiumi utazás különlegessége, hogy egy négyzetcentiméteren több építészeti emléke, történelme, mûvészeti alkotása van, mint a nála sokkal nagyobb területû szomszédos államoknak. A csokoládék, az olajfestmények, a sör és a bürokraták hazája. Az ország egyik felét a flamandok, a másik felét vallonok lakják.
Vasút
A vasút kényelmes, gyors, megbizható, és EU-s viszonylatban nem számit drágának. Arról nem is beszélve, hogy környezetbarat. Diákok, csoportok számára, illetve hétvégén komoly kedvezmenyek vannak.
Távolsági busz
A busz Belgiumban csak a helyi, vagy rövid távú helyközi közlekedésre alkalmas (max 30 km), és a vasúthoz képes dupla menetidővel lehet számolni, a késésekről nem is beszélve.
Nemzetközi repülőterek
Nemzetközi repülőterek:
ANR - Antwerp, Belgium - Deurne
BRU - Brussels, Belgium - National
LGG - Liege, Belgium - Bierset
Városok
Brüsszel
Brüsszelt kettõs fõvárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Itt tekinthetõ meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a túrista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.
Antwerpen
Antwerpen világhírû kikötőjéről, gyémántcsiszoló negyedéről és a híres festőről, Rubensről ismert. Itt található Belgium legnagyobb gótikus temploma, az Onze-Lieve-Vrouwe székesegyház. Szintén érdemes meglátogatni Rubens szülőházát, a Szépmuvészeti Múzeumot és az Állatkertet.
Brugge
Brugge a középkori Európa gyönyörűen megőrzött élő múzeuma. Világszerte ismert a Piactér, a Vár. A Groeninge Múzeum vérfagyasztó és sokkoló látványát a turisták a Stadhuis csodás festményei között pihenhetik ki.
Belépőjegy irányárak
Belépõjegy irányárak:
- Brüsszel Atomium EUR 4,50
- Waterloo EUR 7,-
- Bruges csónakkirándulás EUR 4,-
Érdekességek
A szaxofon feltalálója a belga származású Adolphe Sax.
A belga eredetű hasábburgonyát az 1680-as években már biztosan fogyasztották, először csak sóval, majd a 30-as évektől majonézzel.
Az EU hét monarchikus államának egyike.
Itt gyártják a legtöbb fajta sört.
Magyar külképviseletek Belgiumban
Brüsszel Nagykövetség
Cím: 44, Avenue du Vert Chasseur
1180 Bruxelles
Előhívó: (00)-(32)-(2)
Telefon: 348-18-00
Ügyelet: 346-52-70
Fax: 347-60-28 (titkarság)
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Robák Ferenc
E-mail: huembbxl@huembbxl.be
Honlap: -
Akkreditált országok: Belgium
Brüsszel Konzuli hivatal
Cím: 44, Avenue du Vert Chasseur
1180 Bruxelles
Előhívó: (00)-(32)-(2)
Telefon: 348-18-00
Ügyelet: 346-52-70
Fax: 343-94-47
Konzul: Balogh András
E-mail: huembbxl@huembbxl.be
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00
Konzuli kerület: Belgium
Földrajz
Elhelyezkedése
Belgium Európa nyugati részén, az Északi-tenger partján fekvő ország. Az ország területén három meghatározó tájegység található: az északnyugati rész partmenti síksága, a központi fennsík és az ország délkeleti részén található Ardennek régió, amely a szomszédos Németországba és Franciaországba is átnyúlik.
Belgium Németországgal 167 km, Franciaországgal 620 km hosszan, Luxemburggal 148 és Hollandiával 450 km hosszan határos.
Domborzata
Belgium teljes területe 33 990 km², ebből szárazföld 30 528 km², vízfolyások és tavak területe kb. 250 km², illetve a tengerparti terület 3 462 km². Belgium a tengerpart vonalától számítva 12 tengeri mérföldet tart fennhatósága alatt, illetve 68 tengeri mérföld széles sávban fenntartja magának a kizárólagos halászati jogokat.
Az ország területe három fő földrajzi tájegységre oszlik: a tengerparti sík vidék észak-nyugaton, a központi plató, és az Ardennek felvidék az észak-keleti részen. Legmagasabb pontja a Signal de Botrange (694 m), legalacsonyabb pontja az Északi-tenger (0 m).
A tengerparti sík vidék nagyrészt homokdűnékből és polderekből áll. A polderek tengerszinttel egyenlő vagy az alatti fekvésű területek, melyeket a tengertől mesterségesen hódítottak vissza; a víztől gátak védik;- a továbbiakban belterületek- illetve olyan földek melyeket sűrű csatornahálózat borít.
A második földrajzi terület, a központi plató, a terület belsejében fekszik. Ez egy lassan emelkedő földterület, sok termékeny dombsággal. Vízfolyással sűrűn ellátott. Itt sivárabb területeket is találunk, barlangokkal és hasadékokkal.
A harmadik régió az Ardennek hegyes területe, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az Eifel folyása között található. Kopárabb terület mint az első két tájegység. Sűrű erdőségekkel borított, sziklás és gazdálkodásra alkalmatlan terület. Itt él Belgium állatvilágának nagy része. Belgium legmagasabb pontja, a 694 méteres magasságú Signal de Botrange is ezen a területen található.
Éghajlat
Klímája mérsékelt óceáni, nagy csapadékmennyiséggel minden évszakban. Az átlaghőmérséklet 3 °C januárban és 18 °C júliusban, a csapadék 78 mm júliusban.
Vízrajz
Belgium összes vízfolyása az Északi-tengerbe ömlik, a Momignies (Macquenoise) település és környékének kivételével, amely a francia Oise (folyó)n keresztül a csatornába ömlik. Belgium leghosszabb folyói:
1 Scheldt : belgiumi hossza 200 km (teljes hossza 350 km) 2 Meuse : belgiumi hossza 183 km (teljes hossza 925 km) 3 Yser : belgiumi hossza 50 km (teljes hossza 78 km) Az ország fekvése miatt az áradások komoly veszélyt jelentenek, elsősorban a tengertől visszahódított területeken.
Élővilág, természetvédelem
Nagy népsűrűsége, fejlett ipara és elhelyezkedése miatt Belgium komoly környezeti problémákkal kerül szembe. Belgium természeti kincseit többek között az urbanizáció, a fejlett közlekedési infrastruktúra, a járműforgalom, a jelentős nehézipar, az intenzív és belterjes állattartás és növénytermesztés által kibocsátott szennyező anyagok terhelik. Egy 2003-as jelentés[2] szerint a belga folyók vízminősége a legrosszabb Európában, az ország a legutolsók között volt a vizsgált 122 ország közt.
A Föld veszélyeztetett állatfajai közül Belgium partjainál, az Északi-tengerben előfordul az északi simabálna, a nagy ámbráscet, a barna delfin és a beluga (fehér delfin), a szárazföldön pedig az európai vidra, a kerti pele, a nagyfülű denevér, csonkafülű denevér, kis patkósdenevér, tavi denevér és nyugati piszedenevér.
Történelem
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A La Brabançonne Belgium himnusza. A legenda szerint Jenneval, egy fiatal forradalmár írta 1830-ban és egy gyűlésen olvasta fel a L'Aigle d'Or kávéházban. Jenneval igazi neve Alexandre Dechet volt és abban a színházban volt színész, ahol a forradalom kitört, ami Belgium Hollandiától való függetlenségéhez vezetett. A függetlenségi harcok közben Jenneval elesett. A zenéjét Francois Van Campenhout szerezte.
Francia és holland változata van:
Francia
Ô Belgique, ô mère chérie,
À toi nos cœurs, à toi nos bras,
À toi notre sang, ô Patrie !
Nous le jurons tous, tu vivras !
Tu vivras toujours grande et belle
Et ton invincible unité
Aura pour devise immortelle :
Le Roi, la Loi, la Liberté ! (ter)
Holland
O dierbaar België, O heilig land der vaad'ren
Onze ziel en ons kracht zijn u gewijd.
Aanvaard ons hart en het bloed van onze adren,
Wees ons doel in arbeid en in strijd.
Bloei, o land, in eendracht niet te breken;
Wees immer u zelf en ongeknecht,
Het woord getrouw, dat ge onbevreesd moogt spreken:
Voor Vorst, voor Vrijheid en voor Recht. (x3)
Közigazgatása és politikai rendszere
Közigazgatás
1993 óta Belgium aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia. Ez azt jelenti, hogy az ország területi alapon és nyelvi-kulturális alapon 3-3 egységre oszlik, amelynek mindegyikének (elméletileg) önálló reprezentációja és törvényhozása (parlamentje) ill. végrehajtó hatalma (kormánya) van. Ezek a szubszidiaritás elve alapján működnek, és csak az országos jellegű kérdésekben van a szövetségi kormánynak és parlamentnek hatásköre. (Elvileg tehát 7 kormánya és 7 parlamentje van az országnak).
Területi alapon Belgium 3 régióra (region/gewest/Region), azon belül 10 provinciára vagy tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik:
- Brüsszel régió (Bruxelles/Brussel/Brüssel) (a térképen kék színnel van jelölve)
- Flandria (Vlaanderen/Flandre/Flandern) (a térképen olajsárga színnel van jelölve)
- Antwerpen (Anvers/Antwerpen)
- Flamand-Brabant (Vlaams-Brabant/Brabant-Flamand/Flämisch-Brabant)
- Kelet-Flandria (Oost-Vlaanderen/Flandre Orientale/Ostflandern)
- Limburg (Limbourg/Limburg)
- Nyugat-Flandria (West-Vlaanderen/Flandre Occidentale/Westflandern)
- Vallónia (Wallonie/Wallonië/Wallonien) (a térképen bordó színnel van jelölve)
- Vallon-Brabant (Brabant Wallon/Waals-Brabant/Wallonisch-Brabant)
- Hainaut (Henegouwen/Hennegau)
- Liège (Luik/Lüttich)
- Luxembourg (Luxemburg/Luxemburg)
- Namur (Namen/Namur)
A flandriai, a vallóniai tartományok és a brüsszeli régió továbbtagolódnak kisebb adminisztratív területekre.
Nyelvi-kulturális alapon Belgium 3 közösségre (communauté/gemeenschap/Gemeinschaft), oszlik:
- Flamand Közösség (hollandul: Vlaamse Gemeenschap, korábban: Holland nyelvű közösség, hollandul: Nederlandstalige Gemeenschap);
- Francia Közösség (franciául: Communauté française de Belgique);
- Német nyelvi közösség (németül: Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens).
A közösségek és a régiók területileg nem fedik egymást (ezért aszimmetrikus): a Brüsszel Fővárosi Régió kétnyelvű: területén laknak mind a Flamand mind a Francia közösséghez tartozó lakosok, a német nyelvű közösség területe teljes egészében a vallon régióban fekszik.
A Flamand régió és a Flamand közösség azonnal a megalakulás után (1993) egyesült, tehát csak egy törvényhozása és parlamanti képviselete és egy kormánya van. Ezért a gyakorlatban az elméleti 7 helyett csupán 6 kormány és népképviselet működik Belgiumban.
Alkotmány, államforma
Belgium szövetségi állam alkotmányos monarchiával és parlamentáris demokráciával, melynek élén I. Lipóttól egyenes ágon leszármazott király (vagy királynő, ez utóbbira még nem volt példa) tölti be az államfő szerepét. A szövetségi kétkamarás parlament egy Szenátusból és egy Képviselőházból áll. Az előbbi tagjai a közösségek és régiók által közvetlenül választott, szenior politikusokból és képviselőkből álló testület, míg a másik minden 18 év feletti belgát egy ún. „arányos szavazati rendszer”-ben képviselni hivatott testület. A tartományi és közösségi népképviselet egykamarás parlamentekben, közvetlen és listás választás útján választott képviselők által történik. Belgium egyike annak a néhány országnak, melynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet az egyik legnagyobb részvételi eredményekkel a világon.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Belgium kétkamarás törvényhozású, többpártrendszerű szövetségi állam. A szövetségi kormányt az uralkodó nevezi ki, de rendelkeznie kell a Képviselőház megbízásával. A kormány a miniszterelnök vezetése alatt áll. Tagjai közé holland és francia nyelvű minisztereket egyenlő arányban választanak. A király, vagy adott esetben a királynő az állam feje, limitált előjogokkal. A tényleges hatalom a miniszterelnök és a különböző tárcák kezében van. A törvényhozás polgári törvényeken alapszik, és a Code Napoleon-ból eredeztethető. A jogrendszer felépítését tekintve a „fellebbviteli bíróság” felett áll még a Cassation Court, Hof van Cassatie, mely intézmény a francia polgárjogon alapul.
Belpolitikailag kifejezetten problematikus a két nagyon különböző nyelvű és mentalitású népcsoport, a flamand és a vallon együttélése. Belgiumban, pontosabban Brüsszelben van az Európai Unió központja.
A testületek konfliktusait az Arbitrage Court/Arbitrage Hof feladata megoldani. Ez a felállás békés együttélést biztosít az oly különböző kultúrák számára.
A három összetevőjű önkormányzat legmagasabb szintjén áll a kormány, amely a külpolitikai, fejlesztési-segélyezési, védelmi, katonai, rendőri, és gazdasági, szociális-jóléti, szociális-biztonsági, közlekedési, energiaügyi, kommunikációs és a tudományos-kutatási tárcákat vezeti. A kormány csak minimális hatalommal bír az oktatásban és a kultúrában, és a regionális végrehajtó hatalom adóztatási munkájának felügyeletét végzi. A területi regiók és az alájuk tartozó helyi önkormányzatok rendelkeznek az adózás többi része, kb. 90%-a felett. A regionális önkormányzat nagyrészt területi és tulajdoni szabályozást végez, úgymint lakhatás, közlekedés, stb. A régiókkal párhuzamosan (azonos szinten, de más területi és illetőségi körben) elhelyezkedő három nemzeti közösség (flamand, vallon és német) felügyeli az iskolákat, könyvtárakat és színházakat. Az egyes illetékességi körök sokszor keverednek, ezért rendkívül nagy a bürokrácia. Az épületengedélyezés például egy a közoktatásba tartozó iskola számára Brüsszelben, a Brüsszeli regionális önkormányzathoz tartozik. Viszont az iskola mint intézmény a flamand önkormányzat szabályozása alatt áll, amennyiben az elsődleges nyelv flamand, illetőleg a franciához, ha az francia.
Kormányzati oldal - Portaal Belgische Overheid: http://www.belgium.be
A hat parlamentnek összesen 631 képviselője van:
1 Szövetségi Parlament (a Szenátus 74 képviselő + Alsóház 150 képviselő) 2 Flamand Parlament (124 képviselő) 3 Francia Nyelvi Közösség Parlamentje (94 képviselő, melyből 75 a Vallon Parlement tagja plusz a Brüsszel Fővárosi Parlementnek 19 francia nyelvű képviselője) 4 Valon Parlament (75 képviselő) 5 A Német Nyelvi Közösség Tanácsa (25 képviselője) 6 Brüsszel Fővárosi Parlement (89 képviselő)
A hat kormányzat:
1 A Belga Szövetségi Kormány (21 miniszter és államtitkár) 2 Flamand Kormány (10 miniszter) 3 Vallon Kormány (9 miniszter) 4 Francia Nyelvi Közösség Kormánya (6 miniszter) 5 Brüsszel Fővárosi Kormány (5 miniszter en 3 államtitkár) 6 A Német Nyelvi Közösség kormánya (4 miniszter)
Népesség
Demográfia
Belgium népsűrűsége (340 fő/km2) a második legmagasabb Európában Hollandia után (az olyan mikroállamot, mint Monaco, nem számítva). A legnagyobb népsűrűségű területek Brüsszel-Antwerpen-Gent-Leuven városok és agglomerációi (a „flamand gyémánt”-ként is ismert terület), és más vidéki központok, mint Liege, Charleroi, Mons, Kortrikj, Brugge, Hasselt és Namur. Az Ardennek a legalacsonyabb népsűrűségű terület. 2005-ös adatok szerint a Flamand Régió népessége kb. 6 043 161, Vallóniáé 3 395 942 és Brüsszelé 1 006 749 fő. Túlnyomó többségük városi lakos (97,3% 1999-ben).
A legnépesebb városok:
- Brüsszel – 1 006 749 lakos
- Antwerpen 457 749
- Gent – 230 951
- Charleroi – 201 373
- Liège – 185 574
- Brugge – 117 251
Egyéb demográfiai adatok:
- Korcsoportok szerinti megoszlás: 0–14 éves: 17,48%, 15–64 éves: 65,57%, 65+ éves: 16,95%
- Várható élettartam: férfiaknál 75 év, nőknél 81 év
- Népességnövekedési ráta: 0,16%
- Születési arány: 10,74‰
- Halálozási arány: 10,1‰
- Gyermekhalandóság: 4,7‰
- Termékenység: 1,6 gyerek/nő
- Migráció: 0,97‰
Etnikai megoszlás
Mivel Belgium Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáróháza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye.
A belga lakosság 86%-a flamand vagy vallon, 9%-a nagyságrendben olasz, marokkói, francia, török vagy holland, és 5%-a egyéb más nemzetiségű.
Vallási megoszlás
A vallásos lakosok többsége katolikusnak vallja magát mind a vallonok, mind a flamandok körében.
A Sonecom intézet 2008-as felmérése szerint[3] a vallonok 46%-a vallja magát katolikusnak, 17%-a ateistának, 10%-a pedig agnosztikusnak. A francia nyelvű közösség 12%-a viszont muzulmán; arányuk Brüsszelben 33%-os. Más szempontból vizsgálva a frankofonok 68%-a vallja magát hívőnek, közülük 25% gyakorolja is vallását, 42% viszont nem gyakorló hívő.
Nyelvi összetétel
Belgium kettős kulturális határt képez a germán és latin nyelvű népek között, ezért nyelvileg megosztott. Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a holland (valójában a holland nyelv flandriai változata, amelyet a belgák mindkét nyelvi régióban flamand nyelvnek is neveznek), a francia és a német, ám ezek hivatalos használata területileg van szabályozva. Flandriában kizárólag a holland számít hivatalos nyelvnek, Vallónia francia nyelvű területein a francia, és német nyelvű területein pedig a német és a francia. Brüsszelben mind a holland, mind a francia hivatalos nyelv. A Brüsszel környéki települések speciális szabályozásban részesülnek, itt ugyanis a lakosság többsége vagy jelentős hányada francia nyelvű (főleg ide betelepült gazdag vallonok), de közigazgatásilag történelmi-földrajzi okokból kifolyólag Flandriához tartoznak. Ezeken a településeken a holland a hivatalos nyelv, de a lakosok írásban kérvényezhetik, hogy hivatalos ügyeiket franciául intézhessék. Ezt a kérvényt évente újra be kell nyújtani. Ennek a speciális szabályozásnak a véglegessége vitatott: a flamandok szerint a rendszer kifutó szabályozás (előbb-utóbb véget kell érnie, tehát a betelepült franciaajkúak is tanuljanak meg hollandul), a vallonok szerint viszont örökös kiváltság (ami reményeik szerint végül is ezen településeknek Brüsszelhez való csatolását fogja eredményezni). A lakosság több mint fele holland ajkú, a francia a második nyelv, a német anyanyelvű emberek száma kevesebb mint 1%.
A népesség 59%-a, 6,18 millió fő északon, nagyrészt a flandriai részen hollandul beszél. A francia nyelvet a népesség 40%-a beszéli: 3,29 millió a déli Vallon Régióban (vallonok) és egy kb. 0,88 milliós lakosság a hivatalosan kétnyelvű Brüsszel-Fővárosi Régióban (brüsszeli franciák), vagyis a brüsszeliek 85-90%-a. Csak a kisebbség beszél itt hollandul, annak ellenére, hogy ez volt a helyi nyelv még nem sokkal Belgium függetlenné válása előtt is.
A Belgiumban beszélt holland (flamand) és a belga–francia nyelv szókészletében és szemantikájában kisebb különbségek találhatók a Hollandiában beszélt holland és Franciaországban beszélt francia nyelvhez képest. Sokan beszélik még a flamand dialektusait is. A francia nyelvvel rokon vallon nyelvet azonban, amely valamikor a vallon terület fő dialektusa volt, csak elvétve, nagyrészt az idősek beszélik és értik. Ezt a francia olyan más dialektusaihoz hasonlóan, mint a pikard és limburgi, már nem használják a társalgási nyelvben.
A belgák kevesebb mint egy százaléka, kb. 70 000 ember német nyelvű közösségben él a Vallon Régió keleti részén, főleg a német határ mentén. Lásd: Belgium német nyelvközössége.
A nyelvi diverzitás gyakran vezet politikai és kulturális konfliktushoz, és leképeződik Belgium komplex kormányzati rendszerében, politikatörténetében.
Gazdaság
Belgium a világ egyik legiparosodottabb regiójának szívében fekszik.
Belgium volt a kontinentális Európa első országa, ahol lezajlott az ipari forradalom, az 1800-as évek elején. A bányászat és az acélipar Liège és Charleroi környékén gyors fejlődésnek indult, és helyzetét megőrizte egészen a 20. század közepéig. A fejlődés nem volt zökkenőmentes, az 1840-es évekre a flandriai textilipar súlyos válságba került, és 1846 és 1850 között Flandriában éhínség pusztított. A II. világháború után a vegyi- és olajipar indult gyors fejlődésnek Gent és Antwerpen környékén.
Az 1973-as és az 1979-es olajválságok hosszas recesszióba taszították a belga ipart, amiből az acélgyártás egészen máig nem is tért magához. Azóta is folyamatosan csökken az acélipari termelés, ami jelentősen gátolja Vallónia tartomány fejlődését.
Az 1980-as és 90-es években az ország gazdasági centruma folytatta észak felé tolódását a flandriai vidékekre. Manapság az ipar a népes flamand részen van, északon.
Az 1980-as évek végére Belgium makroökonómiai politikája kumulatív kormányzati adósságot eredményezett (12%). Jelenleg a büdzsé egyensúlyban van és az adósság a GDP 87,53%-a. 2005-ben a valós növekedés kb 1,5% volt míg az OECD prognózisa 2006-ra 2,9%.
Belgiumnak különösen nyitott a gazdasága. A kikötők, csatornák, vasutak és utak kitűnő közlekedési infrastruktúráját fejlesztette ki, hogy integrálja iparát minden szonszédjával. Az antwerpeni kikötő a második legnagyobb európai kikötő, és Zeebrugge, Brugge modern kikötője is fontos európai kikötőállomás. Az EU egyik alapítótagjaként Belgium erősen támogatja az EU hivatalok kiterjesztését, hogy integrálja a taggazdaságokat. 1999-ben Belgium bevezette az eurót, az egységes európai fizetőeszközt, mely 2002-ben felváltotta a belga frankot. A belga gazdaság erősen külkereskedelem-orientált, különösen a magas hozzáadott értékű termékekben. A fő importáruk élelmiszer, gépek, nyers gyémánt, petróleum és petróleum-származékok, kemikáliák, ruházat és kiegészítők, illetve textíliák. Fő exportcikkei gépkocsi, élelmiszerek és élelmiszertermékek, csiszolt gyémánt, textíliák, műanyagok, petrolkémiai termékek, vas, acél és egyéb fémek. 1922 óta Belgium és Luxemburg egyöntetű kereskedelmi piacot alkot határ- és valutaunióval, Belga–Luxemburgi Unió néven. Fő kereskedelmi partnerei Németország és Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság, Olaszország és az Egyesült Államok, valamint Spanyolország. Az ország a 13. helyen áll a 2006-os ENSZ Humán Fejlődési Indexben.
Kultúra
- Építészet: Victor Horta, Henry van de Velde, Paul Hankar
- Képzőművészetek: Belgium híres fiai többek között a festők, Hubert van Eyck, Jan van Eyck, Van Dyke, Id. Pieter Bruegel, Paul Delvaux és Peter Paul Rubens.
- Irodalom
Filmművészet Itt született Jean-Claude Van Damme.
- Zene: César Franck, Henri Vieuxtemps, Jacques Brel, Viktor Lazlo
Érdekességek
A belga csokoládé
Belgiumban a csokoládé a kezdetektől ajándéknak számított. Talán ez adhatta az ötletet 1912-ben a praliné és a díszdobozba való csomagolás kitalálóinak. A csokigyártók termékeik alapanyagául a legjobb minőségű kakaószemeket választották és a töltelékbe is csak a legjobb került. A pralinékat kézzel készítették és gyönyörűen díszítették. A díszítést még ma is kézzel végzik, és ezek a luxustermékek közé számítanak.
Ünnepnapok
Belgiumban 10 hivatalos munkaszüneti nap van:
- január 1.: Újév
- március/április: Húsvét hétfő
- május 1.: a munka ünnepe
- május-június: Áldozócsütörtök (a húsvét utáni hatodik csütörtök)
- június: Pünkösd hétfő (a húsvét utáni hetedik hétfő)
- július 21. (I. Lipót trónra lépésének évfordulója),
- augusztus 15.: nagyboldogasszony ünnepe
- november 1.: mindenszentek napja
- november 11.: az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény napja
- december 25.: karácsony
Amennyiben ezen ünnepnapok valamelyike hétvégére esik, minden munkavállaló plusz egy szabadnapra jogosult a kieső hivatalos munkaszüneti nap helyett.
Nem hivatalos munkaszüneti nap [4] (csak az érintett közösségek ünneplik):
- július 11.: a flamand közösség ünnepnapja
- szeptember 27.: a francia közösség ünnepnapja
- november 15.: a német nyelvi közösség ünnepnapja
November 15-én ünnepli Belgium a Király Napját (eredetileg a Dinasztia Napja). Első alkalommal 1866-ban került sor erre a megemlékezésre, amelyet az első belga uralkodó emlékére Szt. Leopold napjára szerveztek. A jelenlegi uralkodó, Albert király, hagyományosan nem vesz részt az ünnepi misén és a nap során szervezett megemlékezéseken, a királyi palota előtt elhaladó katonai díszmeneten, illetve a szövetségi parlamentben szervezett ünnepi ülésen. A nap a közalkalmazottaknak munkaszüneti nap.
Világörökség részei
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO a alábbi helyeket emelt fel a világörökség részévé:
- A Flamand Begina kolostor (1998)
- La Grande Place, Brüsszel (1998)
- A Canal Du Centre-i Négy Hidraulikus felvonó és környéke /La Louvière and Le Roeulx(Hainault) (1998)
- Franciaország és Belgium Harangtornya (1999, 2005)
- Brűzs történelmi városközpontja (2000)
- Victor Horta városháza, Brüsszel (2000)
-Spiennes-i neolitikumból származó kovakőbánya, Mons (2000)
- Tournai-i Miasszonyunk katedrális (2000)
-Platin-Moretus ház-műhely-múzeumkomplexum (2005)
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Külügyminisztérium - Federal Public Service: http://www.diplomatie.be/en/default.asp
- Budapesti Nagykövetség - Ambassade de Belgique à Budapest: http://www.diplomatie.be/budapestfr/
- Tartózkodási Hatóság - FOD Binnenlandse Zaken - Dienst Vreemdelingenzaken (Nl), SPF Intérieur - Office des Etrangers (Fr): http://www.dofi.fgov.be/
- Munkaügyi hivatal - Service public fédéral Emploi, Travail et Concertation sociale: http://www.emploi.belgique.be/home.aspx
- Adóhivatal - Federale Overheidsdienst Financiën: http://www.fisconet.fgov.be/
- Egészségbiztosító szerv (honlapja elérhető holland, francia, német és angol nyelven) - Rijksdienst voor Sociale Zekerheid (Nl), Office National de sécurité sociale (Fr), Landesamt für Soziale Sicherheit (De), National Social Security Office (En): http://www.onssrszlss.fgov.be/
- Nyugdíjbiztosító szerv (elérhető holland, francia, német és angol nyelven) - Federale Overheidsdienst Sociale Zekerheid (Nl), Service public fédéral Sécurité sociale (Fr)
