Bulgária
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Bulgária
Utazás
Látnivalók
Szófia
Szófia a 2. világháborúban szinte teljesen elpusztult. Az újjáépítés meglehetosen felemásan sikerült. A belváros rendkívül hangulatos, kávéházak és éttermek sorakoznak a rendezett sétálóutcákon kellemes kikapcsolódást nyújtva a tehetősebb helyieknek és a turistáknak. A külső kerületek a sztálinista korszak förtelmes stílusát követik, a 40 évvel ezelőtt emelt panelrengeteg a kosz és a szegénység világa. Jobb, ha ezeket a részeket csak a távolból csodáljuk. A belvárosban járva ne felejtsük el megtekinteni a Szvete Nedelja dómot, a Szent Péter templomot és a Nemzeti Történelmi Múzeumot. A belváros ellentétes oldalán van az Alexander Nevski templom, és a volt pártház, amely manapság szórakozóhelyeirol híres. Szófiától mindössze 10 kilométerre fekszik a Vitosa hegység, amely télen kedvelt síterep, nyáron pedig a túrázók célpontja. Inkább hétköznapon keressük fel, hétvégén ugyanis megrohamozzák a friss levegőre vágyó szófiaiak.
Rila hegység
A Rila hegység Bulgária legmagasabb hegysége, ha elég erősnek érezzük magunkat, vágjunk neki a majdnem 3000 méter magas csúcsoknak, nem fogjuk megbánni. A Rila kolostor megtekintése turisták ezreinek kötelező programja. Gyönyörű temploma 1200 vallási freskót és egy 36 bibliai jelenetet bemutató ikonosztázt rejt. A múzeumok a kolostor életének és a vallási kegytárgyaknak a bemutatása mellett megismertetik az érdeklődőket az ország hagyományaival is.
Veliko Tarnovo
Veliko Tarnovo a legtöbb történelmi emlékkel büszkélkedhető bolgár város. A város szikláira épített fellegvárból és a nemrég felújított Nagyboldogasszony templom tornyaiból pazar kilátás nyílik a városra és a cárok valamikori lakóhelyének a romjaira.
Neszebár
Neszebár a Napospart legrégebbi települése, szűk, romantikus utcáin egy kiadós fürdőzés után kellemes sétákat tehetünk. Szinte minden utcájában lehet pici, egészben sült tengeri halat venni, érdemes megkóstolni. Nyáron a tengerpart, télen az ország belsejében található hegyek kínálnak remek lehetőségeket az aktív pihenést kedvelőknek. A legnagyobb síterepek Borovecben vannak, a sípályák itt novembertől áprilisig remek állapotban találhatók. A már említett Vitosa meglehetõsen túlzsúfolt, a Rodope pályái pedig elég egyszerűen felszereltek.
Érdekességek
Itt találták fel az erősítő és görcsoldó hatású rózsaolajat, melynek 1 kilogrammjához 5 tonna friss rózsaszirmot használnak fel.
Magyar Külképviseletek Bulgáriában
Szófia Nagykövetség
Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia -1000
Előhívó: (00)-(359)-(2)
Telefon: 963-1135, 963-1136
Ügyelet: Mobil: (00)-(359)-(88)-8813-080
Fax: 963-2110
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Faller Jenő
E-mail: embassy.sof@kum.hu
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/sofia
Akkreditált országok: Bulgária
Szófia Konzuli hivatal
Cím: ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia -1000
Előhívó: (00)-(359)-(2)
Telefon: 963-1135, 963-1136
Ügyelet: Mobil: (00)-(359)-(88)-8233-156
Fax: 963-2492
Konzul: Gárdos Béla
E-mail: embassy.sof@kum.hu
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.00-11.00
Konzuli kerület: Bulgária
Történelem
Bulgária (rövid) története a XX. Században
Bulgária az 1877-78-as orosz-török háború eredményeképpen vált független állammá, határait a berlini kongresszus (1878) jelölte ki. Ekkortól a Battenberg - házból származó I. Sándorral az élén fejedelemség lett, 1908-tól királyságként (cárság) működött. Első királya, I. Ferdinánd a Szász - Coburg - Koháry - házból származott, ő 1918. október 3-án lemondott, utóda III. Borisz 1918-tól 1943-as haláláig uralkodott.
Bulgária az első világháborút a vesztes országok között zárta, jelentős területeket csatoltak el tőle, melyek közül a legsérelmesebb a nem sokkal korábban megszerzett Égei-tengerre nyíló kijárat volt. Bulgária területén nem maradt igazán nagy arányú kisebbség (lakosságcsere zajlott a törökökkel és a görögökkel is), viszont jelentős számú bolgár került a szomszédos országok fennhatósága alá. (A béke tekintetében sok közös vonás mutatható ki a trianoni békével, a bulgárok is történelmi kataklizmaként élték meg Nagy-Bulgária történelmi múltba veszését.)
Szociális és társadalmi gondok
Bulgária agrárország volt, ezen nem változtatott a háború utáni politika sem. A bolgár földtörvény az ötven hektár feletti birtokok felszámolását írta elő. Mivel ebben az országban nagybirtokok soha nem voltak, így ez az intézkedés a nem túl jelentős arányú gazdagparasztságot is korlátozta. Az általános földtulajdon ellenére a parasztgazdaságok nagyobb része nehezen boldogult, mert a primitív gazdálkodási feltételek és a nagymértékű agrárnépesedés gátolta a mezőgazdaság korszerűsítését. A lakosság rendkívül elmaradott körülmények között élt. A népesség kb. négyötöd része paraszt, a hatalmi elitben pedig nem a gazdasági élet vezetői, hanem a katonatiszti - bürokrata réteg kapott még nagyobb befolyást.
Az első világháború után bár polgári - demokratikus jogviszony jutott érvényre (választójog, alkotmány), de az öröklött szociális és politikai ellentétek miatt a hatalmat gyakorló elit egyre inkább közelített a totalitárius, tekintélyuralmi berendezkedéshez. (Ez már korábban is súlyos gondokat jelentett a balkáni országok számára, mert hiába nyerték el függetlenségüket a szociális és gazdasági problémáikat nem tudták orvosolni, ezért egymás elleni háborúkban igyekeztek enyhíteni a problémáikat. Ld. Balkán a puskaporos hordó.)
Politikai viszonyok a békekötés után
Bulgáriában a hatalmat a radikális demokrata Földműves Szövetség szerezte meg az 1919 nyarán megtartott választásokon. Sajátos harmadik utas programja a földkérdés rendezése mellett tartalmazott antiurbánus és szociálutópisztikus elemeket is. A saját munkán alapuló kistulajdont védték a nagytőkével és a monopóliumokkal szemben. A Sztambolijszkij vezette kormány ellen összefogtak a polgári erők és a radikalizmustól tartó Borisz király, és 1923. júniusában fegyveres puccsal megfosztották hatalmától. A szélsőjobb véres megtorló akciói az addig semleges kommunistákat ellenpuccs szervezésére késztették, ezt azonban a kitörés hónapjában, szeptemberben el is fojtották.
A politikai rendszer ezután visszatért a parlamentáris keretek közé, 1934-ig a polgári pártok különböző szövetségei váltották egymást a kormányban. 1934-ben azonban a katonák vezetésével újabb fordulat következett be: K. Georgiev ezredes kormánya feloszlatta a parlamentet, a politikai pártok működését betiltották, a személyi szabadságjogokat korlátozták, a községi önkormányzatokat felszámolták, kooperatív rendszert hoztak létre.
A királyi udvar egy köztársasági fordulattól félt, ezért 1935-ben az uralkodó saját emberét neveztette ki miniszterelnökké. A jobboldali fordulat folytatódott, a tekintélyuralmi rendszer megerősödött, de a monarchofasizmus mint államforma nem jött létre. 1938-ban a parlament munkáját felújították, de mivel a választásokon - a gondos előkészítés ellenére - ellenzékiek is bejutottak, ezért 1939-ben az új választásokon még jobban ügyeltek arra, hogy az új parlament engedelmesen kiszolgálja a királyi diktatúrát.
A II. világháború időszaka
1940-ben a németbarát külpolitika meghozta gyümölcsét. Bulgária visszakapta Romániától Dél - Dobrudzsát, majd 1941. március elsején csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Részt vettek Jugoszlávia és Görögország megszállásában, de a Szovjetunió elleni háborúba nem lépett be. III. Borisz váratlan halála miatt (1943) hatéves gyermeke helyett régenstanács kormányzott.
1942 nyarán alakult meg a Hazafias Front, amely a németorientációjú külpolitika megszüntetését, a szövetségesekkel való kapcsolatfelvételt és a demokrácia kiépítését követelte. A partizánokkal is együttműködő erőket, azon belül is elsősorban a kommunista pártot erősítette, hogy 1944. szeptember 8-án szovjet csapatok lépték át a határt az ország felszabadítása céljából. Majd bulgár katonai alakulatok kísérték a szovjet csapatokat a további, Németország elleni háborúban.
1945 után
A háború utáni első - egyébként valószínűleg meghamisított eredményű - parlamenti választásokra 1945. november 18-án került sor, ahol a kommunisták és a velük szövetségben induló erők szerezték meg a szavazatok 86%-át. Az államformáról rendezett 1946. szeptember 8-ai népszavazáson a köztársasági alternatíva elsöprő győzelmet aratott. Az akkor kilenc éves Simeon király (cár) és helyette régensként kormányzó édesanyja emigrált.
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A bolgár nemzeti himnuszt eredetileg egy Cevetan Cvetkov Radoszlavov nevű bolgár diák írta 1885-ben, amikor a szerb-bolgár háborúba vonult, bár az idők folyamán a szöveg számos átíráson esett át. Az újkori Bolgár Királyságnak ez volt az első himnusza, később a kommunista kormány sajátjával helyettesítette azt. A "Mila Rodino"-t 1964-ben állították vissza, szovjet mintára írt szöveggel, melyet a kommunizmus bukása után elvetettek.
Az utolsó versszakot hivatalos alkalmakkor elhagyják.
Bolgár
Gorda Sztara planina,
do nej Dunava szinej,
szlunce Trakija ogrijava,
nad Pirina plamenej,
Pripev:
Mila Rodino,
ti szi zemen raj,
tvoica huboszt, tvoica preleszt,
ah, te njamat kraj
Padnaha borci bezcset
za naroda nas ljubim,
majko, daj ni muzska szila
putja im da produlzsim.
Magyar fordításban
Balkán büszke hegyei,
a Duna folyása mellett,
A nap sugározza fényét rád, Trákia,
a Pirin bércein át.
Kórus:
Drága szülőhazám,
paradicsoma vagy a Földnek,
szépséged és kedvességed,
ó, soha nem múlnak el.
Sok harcos adta életét
drága nemzetünkért,
Anyánk, adj nekünk erőt
hogy nyomdokaikba léphessünk.
Világörökség részei
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO a alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- Boyana Templom (1979)
- A Madarai Lovas (1979)
- Ivanovo-i szikla kolostor (1979)
- Kazanlaki trák sírhely (1979)
- Neszebár ősi városa (1983)
- Srebarna Bioszféra Rezervátum (1983)
- Pirin Nemzeti Park (1983)
- A rilai kolostor (1983)
- Szvesztari trák síremléke (1985)
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Külügyminisztérium: http://www.mfa.government.bg/
- Budapesti Nagykövetség: Cím: 1062. Andrássy út 115.; Telefon: 322-0824 / 322-5215; E-mail: bgembhu@axelero.hu
- Tartózkodási hatóság: http://www.mvr.bg/
- Munkaügyi hivatal: http://www.az.government.bg/
- Nyugdíjbiztosítási szerv: http://www.mlsp.government.bg/bg/index.asp
