Csehország
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Csehország
Utazás
Prága
Igazi kalandoroknak és ritkán utazóknak is feltétlenül el kell látogatni a csehek fővárosába, Prágába. Ha lehet így mondani, a környékbeli országok fővárosai közül Prága nemcsak a legszebb, hanem a legizgalmasabb is. Aki Prágába ellátogat, biztosan nem bánja meg.
Prágára 3-4 napot érdemes rászánni. Ennyi idő alatt minden nevezetességet meg lehet tekinteni, és esténként különféle (jobbnál jobb) cseh söröket lehet kóstolni.
Árak: az elmúlt időkben Prága nagyon kedvelt turistacélpont lett, ami meglátszik a belvárosi árakon is. Egy étteremben, egy boltban de még egy gyors-kajáldában is elég magas árakat találni. Legutóbbi (május) élményem szerint egy gyros kb. 90 korona (1 CZK=10 HUF), a sör a belvárosi sörözőkben 40 korona körül kapható.
Szállás: elég frekventált helyeken is lehet jó áron Hostelt találni. Például 2 500-3 000 Forintért szálltunk meg legutóbbi alkalommal a főtértől 3 percre. Persze, kényelemről ez esetben nincs szó, de diákok számára szerintem nem is az az elsődleges.
Érdekességek
A csehek fejenként 162 liter sört isznak évente, amellyel belépésükkor átvették a vezetést az EU tagországok között.
Az EU-ban a legtöbb házasság itt végződik válással.
A huszita Podjebrád Györgyöt is foglalkoztatta az egységes Európa gondolata.
Lakosságarányosan itt az egyik legmagasabb a kórházi ágyak száma.
Magyar külképviseletek Csehországban
Prága Nagykövetség
Cím: Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice
Előhívó: 00-420
Telefon: 233-324-454 - üzenetrögzítő, 220-317-200
Ügyelet: 220-317-222 (hétvégén, ünnepnapokon és munkaidő után)
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Szabó István
Fax: 233-322-104
E-mail: huembprgv@vol.cz
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/prague
Akkreditált országok: Csehország
Prága Konzuli hivatal
Cím: Pod Hradbami 17, Praha 6-Střešovice
Előhívó: (420) Telefon: 233-324-454 - üzenetrögzítő (1-es gomb magyar nyelvű menü, majd ezt követően a 2-es gomb megnyomása kapcsolja a konzulátust) 220-317-231
Ügyelet: 220-317-222 (hétvégén, ünnepnapokon és munkaidő után
Konzul: Szénási Lajos
Fax: 233-322-103
E-mail: konzulat-huembprg@volny.cz
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/prague
Ügyfélfogadás: hétfő-kedd-szerda-péntek: 9-12 óra, csütörtökon ügyfélfogadás nincs
Konzuli kerület: egész Csehország
Történelem
Csehország területével kapcsolatban a VI. század harmincas éveitől kezdve beszélhetünk folyamatos történelemről. A szlávok első államalakulata Sámo birodalma volt a VII. század derekán, amelyet a Nagymorva Birodalom követett. Jelentős mérföldkőnek számított a szláv területek fejlődésében a tudós pap testvérpár, Cirill és Metód megérkezése a Nagymorva Birodalom területére 863-864 fordulóján. Ebben az időszakban jött létre az ún. ószláv nyelv, melynek segítségével a szlávok számára is érthetővé vált a biblia és az istentiszteletek nyelve. A Nagymorva Birodalom a X. század kilencvenes éveiben felbomlott, romjain pedig kifejlődött az első cseh államalakulat.
A csehek első, történetileg is hitelesnek tekinthető fejedelme, Bořivoj, 874 és 891 között uralkodott. A Přemysl-házi Bořivoj, akit a IX. század nyolcvanas éveiben Metód keresztelt meg, nagymértékben segítette elő a kereszténység csehországi elterjedését. Uralkodása alatt épültek az első egyházi építmények az akkori Csehország területén. Az első keresztény templomot I. Bořivoj székhelyén, Levý Hradecben (a mai Roztoky u Prahy-ban) alapították. A fejedelem később egy kis, Szűz Máriának szentelt templomot emeltetett egy pogány áldozóhely területén a Moldva fölött. I. Bořivoj fia, Spytihněv uralkodása idején egy földvár épült ezen a helyen, amely fokozatosan fejedelmi palotává terebélyesedett. Így kezdődött Spytihněv székhelyének, a Prágai Várnak a kiépülése. A fejedelem halála után öccse, I. Vratislav lett az uralkodó, akinek két fia volt – Vencel és Boleslav. Miután Vratislav 921-ben meghalt, özvegye, Drahomíra uralkodott a kiskorú Vencel nevében, aki 924 körül vette át a hatalmat. A X. század húszas éveinek második felében Vencel fejedelem megalapította a Prágai Várban a Szent Vitus-katedrálist, amely számára megszerezte Henrik szász királytól a szászok nemzeti patrónusának, Szent Vitusnak a maradványait. Vencel és testvére, Boleslav között azonban gyakoriak voltak a viszályok, amelyek Vencel fejedelem meggyilkolásával érték el a csúcspontjukat, valószínűleg 935. szeptember 28-án. A merényletet állítólag Boleslav tervelte ki, aki testvére halála után elfoglalta a prágai fejedelmi trónt. A XI. század második felében Vencelt szentté avatták, és a cseh nemzet védőszentje lett.
Boleslav fejedelem vitathatatlanul fontos szerepet játszott a formálódó cseh államiság megszilárdításában. Az ő közreműködésével alapították meg Prágában a püspökséget, amelynek élére 982-ben a későbbiek során kanonizált, a Slavník-házból származó Adalbert került. Adalbert püspök alapította 993-ban a břevnovi kolostort, az egyház és a társadalom közötti viszony javításán fáradozott, és állhatatosan terjesztette a keresztény hitet Közép-Európában, nevezetesen a szomszédos lengyelek és magyarok között. Adalbert vagy társai keresztelték meg azok leendő királyait.
A csehek által lakott területek uralkodói – két kivétellel – egészen a XIII. század elejéig csupán fejedelmi címet viseltek. Ám 1212-ben I. Přemysl Ottokár fejedelem II. Frigyes német-római és szicíliai királytól megkapta az ún. Szicíliai Aranybullát, amely megerősítette a cseh uralkodók királyi címét, valamint biztosította a trónöröklést. Ottokár lett az első, 1198-ban, majd 1203-ban újra megkoronázott cseh király, aki után utódai örökölték a koronát.
A történelmi cseh államot nem csak Csehország alkotja, hanem a Morva őrgrófság is – létrehozására a regensburgi birodalmi gyűlésen került sor 1182-ben. A Přemysl-ház megszakítás nélkül egészen 1306-ig volt a cseh trónon, amikor – III. Vencel Olomoucban történt meggyilkolásával – a dinasztia férfiágon kihalt.
III. Vencel halála után a Přemysl-ház női ágán keresztül a Luxemburgi-dinasztia lépett a cseh trónra. A Luxemburgi-ház királyai 1436-ig irányították az országot, közülük a legjelentősebb kétségkívül IV. Károly cseh király és német-római császár volt. Uralma idejére esett Csehország virágkora, amikor Prága vezető európai nagyvárossá vált. Létrejött a prágai érsekség, elkészítették a Szent Vencel-i koronázási ékszereket, és megszületett a Szent Vencel-i hagyomány. IV. Károly alapította meg a prágai egyetemet, felépült a prágai Újváros, valamint egy sor más jelentős építmény, köztük Karlštejn vára, a Károly híd stb. IV. Károlyt fia, IV. Vencel követette a trónon. Uralkodása alatt az ország káoszba süllyedt, és terjedt a vallási nyugtalanság, amely 1415-ben tetőzött. Ekkor ítélték máglyahalálra Husz János prédikátort, aki reformokat követelve lépett fel a római katolikus egyház ellen. Csehországot és Közép-Európa egy részét a következő évtizedekben a huszita háborúk pusztították.
1526-ban a Habsburgok szerezték meg a cseh trónt (I. Habsburg Ferdinánd), Csehország pedig a Habsburg Monarchia részévé vált. Az 1526 utáni uralkodók közül az egyik legjelentősebbnek II. Rudolf német-római császárt tartják, akit 1575-ben koronáztak cseh, később pedig német-római királlyá. Uralma alatt Prága fellendült, és újra a modern európai nagyvárosok közé lépett. Rudolf 1612-ben bekövetkezett halála után néhány évvel a cseh rendek több felkelést robbantottak ki, amelyek végül az 1620. november 8-i fehér-hegyi csatával érték el csúcspontjukat. Ez az esemény már Európa történetének egy vérzivataros időszakába esett – a harmincéves háború idejére. Csehországban ezután erőszakos rekatolizációra került sor, amelynek majd csak II. József 1781-es reformjai vetettek véget.
A XIX. század elejétől kezdődött Csehországban a nemzeti megújulás korszaka. A nemzetébresztők – mint például František Palacký, Josef Dobrovský, Josef Jungmann, Karel Havlíček Borovský – hatására jött létre a modern cseh nyelv.
Az első világháborús vereséget követően, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása közepette 1918. október 28-án megalakult a Csehszlovák Köztársaság, amelynek első elnökévé Tomáš Garrigue Masarykot választották. A két világháború közötti időszak (1918-1938) Csehszlovákiáját nevezik „első köztársaságnak”. Ebben az időben a Csehszlovák Köztársaság Európa egyik legfejlettebb gazdaságával rendelkezett, különösen a gépgyártás területén. A korszakot 1939-ben – néhány hónappal a müncheni egyezmény megkötése után (1939. IX.) – a náci megszállás zárta le. A német bevonulást követően Csehszlovákiát felosztották: létrejött a Cseh-Morva Protektorátus és a Szlovák Köztársaság. Miután Németország vereséget szenvedett, és visszatért Londonból az Edvard Beneš vezette emigráns kormány, az államot 1945-ben ismét egyesítették.
Európa második világháború utáni újrarendezése következtében Csehszlovákia az ún. szovjet érdekszférába került, ami nagyban elősegítette a kommunista hatalomátvételt 1948 februárjában. 1960-ban az ország elnevezését „Csehszlovák Szocialista Köztársaságra” változtatták. A reformkommunisták egy része 1968-ban kísérletet tett a társadalom részleges demokratizálására, ám e törekvéseket még ugyanez év augusztusában elsöpörte a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása. A demokratizáció kudarca után, 1969-ban vette kezdetét az ún. „normalizáció” időszaka, amely során az államapparátus üldözte a másképp gondolkodókat, akik ellenezték, vagy nem fogadták el a szovjet megszállást és az azt követő berendezkedést.
A XX. század nyolcvanas éveinek elején ismét egyre érezhetőbbé váltak a demokratizációra irányuló tendenciák Kelet-Európa többi országában is, azaz az ún. keleti vagy szocialista tömbön belül. Csehszlovákiában ez a folyamat 1989 novemberében tetőzött, az ún. „bársonyos forradalommal”. A nyilvánosság nyomására a kommunisták lemondtak a lakosság elleni rendőri fellépésekről, majd az állam vezetéséről, a szövetségi parlament pedig 1989. december 29-én Václav Havelt, az új demokratikus csoportosulás (Polgári Fórum) jelöltjét és szószólóját választotta köztársasági elnökké. Havel elnöksége alatt tartották meg 1990 júniusában – több mint negyvenéves kihagyás után – az első szabad parlamenti választásokat.
Miután a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányai kölcsönösen megállapodtak, 1993. január 1-jén az államszövetség két független, önálló állammá vált szét – a Cseh- és a Szlovák Köztársaságra. Csehország 1999-ben a NATO tagja lett, 2004-ben pedig belépett az Európai Unióba.
Napjaink Csehországa egy gazdag kulturális és történelmi örökséggel bíró modern, demokratikus ország.
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A Kde domov můj (Hol van hazám?) Csehország nemzeti himnusza. František Škroup zeneszerző és Josef Kajetán Tyl drámaíró írta, eredetileg egy színdarab része volt.
1993 óta használják hivatalos nemzeti himnuszként. A régi Csehszlovákiában ez volt a nemzeti himnusz első versszaka, míg a szlovák himnusz első versszaka képezte a másodikat.
Cseh nyelven
Kde domov můj,
kde domov můj?
Voda hučí po lučinách,
bory šumí po skalinách,
v sadě skví se jara květ,
zemský ráj to na pohled!
A to je ta krásná země, česká, domov můj,
země česká, domov můj!
Magyar fordításban
Hol van hazám,
hol van hazám?
Víz hömpölyög a réteken,
fenyőerdők zúgnak a sziklákon,
a kertben tavaszi virág díszeleg,
földi paradicsomnak tűnik!
Ez az a gyönyörű föld
a cseh föld, a hazám,
a cseh föld, a hazám.
Világörökség
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO a alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- Prága történelmi központja (kulturális/1992)
- Cesky Krumlov történelmi központja (kulturális/1992)
- Telc történelmi központja (kulturális/1992)
- A Nepomuki Szent János zarándoktemplom Zelena Horában (kulturális/1994)
- Kutná Hora: a történelmi városközpont a Szent Barbara templommal és a sedleci Miasszonyunk katedrálissal (kulturális/1995)
- Lednice – Valtice kultúrtáj (kulturális/1996)
- Holašovice történelmi falutelepülés (kulturális/1998)
- Kromeríz kertjei és kastélya (kulturális/1998)
- Litomyšl kastély (kulturális/1999)
- A Szentháromság-oszlop Olomoucban (Olmütz) (kulturális/2000)
- A Tugendhat villa Brnoban (kulturális/2001)
http://www.eupedia.hu/index.php?title=Csehorsz%C3%A1g&action=edit- Trebic Zsidó Negyede és a Szent Procopius Bazilika (kulturális/2003
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Kormányzati oldal - Portál Veřejné Správy České Republiky: http://portal.gov.cz/wps/portal/_s.155/6966/place
- Külügyminisztérium - Ministerstvo zahraničních věcí České republiky: http://www.mzv.cz
- Budapesti Nagykövetség - Velvyslanectví České republiky: http://www.mzv.cz/budapest
- Tartózkodási hatóság - Úvodní strana - Ministerstvo vnitra České Republiky v Budapešti: http://www.mvcr.cz/
- Munkaügyi hivatal (elérhető cseh, német, angol,francia, spanyol, orosz, ukrán, moldáv, bolgár nyelven) - Integrovani http://portal.mpsv.cz
- Adóhivatal - Ministerstvo financí ČR: http://www.mfcr.cz/cps/rde/xchg/
- Egészségbiztosítási szerv - Ministerstvo Zdravotnictví České Republiky: http://www.mzcr.cz/
- Nyugdíjbiztosító szerv - Ministerstvo práce a sociálních věcí: http://www.mpsv.cz
- EU INFO Tájékoztató Szolgálat - Euroskop: http://www.euroskop.cz/
- Euró Tájékoztató Szolgálat - Zavedení eura v České republice: http://www.zavedenieura.cz
- Cseh soros elnökség honlapja: http://www.EU2009.cz
