Finnország
A EUpediaBÓL
Finnország
Tartalomjegyzék |
Utazás
Helsinki
Budapestről érkezve Helsinki tiszta levegőjű, nyugodt kisvárosnak tűnik, Észak-Finnországból érkezve pedig zsúfolt metropolisznak. Ebben a városban illetve környékén él vagy dolgozik minden ötödik finn, Helsinki a nagy kiterjedés és a természet védelme miatt mégis a legkellemesebb fővárosok közé tartozik. A finn-magyar turisztika mérlegének nyelve ma még észak felé lendül. A számukra viszonylag olcsó forma 1-es versenynek köszönhetően északi nyelvrokonaink közül évről-évre ezrek lepik el Budapest utcáit augusztus közepén, a magyar főváros egész nyáron kedvelt célpontja a finn turistáknak. Eközben Helsinki felé kevés magyar veszi útját. A nyaralni indulókat általában tévhitek tartják vissza: Helsinkiben mindig hideg van, a finn emberek nyersek, az árak pedig megfizethetlenek. Indulás előtt érdemes tisztázni, hogy mire számíthat az utazó, mert aki gótikus katedrálisokat vagy 22 fokosnál melegebb tengert vár üdülőfalvakkal, az csalódni fog. Ezzel szemben Helsinki kiváló célpontja a természetet, az aktív üdülést és nyugalmat kedvelőknek. A finn főváros bizonyos értelemben egzotikus célpont is, hiszen az utazó a világ egyik legjobban mûködő, modern de hagyományait mégis őrző, friss, fiatalos, tiszta és biztonságos városba csöppen.
Érdekességek
Európában elsőként Finnországban kaptak választójogot a nők, 1906-ban.
A finnek iszák a legtöbb kávét a világon. Egy finn lakos átlagosan öt csésze kávét fogyaszt naponta.
Az országban a XIX. század óta rendeznek feleségcipelő versenyeket.
A finn mikulás neve Joulupukki.
A Molotov-koktél a finn hadsereg találmánya.
Első fővárosa Turku volt.
Hivatalos nyelve a finn és a svéd.
Magyar külképviseletek Finnországban
Helsinki Nagykövetség
Cím: Kuusisaarenkuja 6, 00340 Helsinki
Előhívó: (00)-(358)-(9) Telefon: 48-41-44 (helyi idő szerint: 08.00-16.30, pénteken 14-ig)
Ügyelet: (00)-(358)-40-041-4402 (mobil) – (hétvégén, ünnepnapokon, illetve hétköznap munkaidő után)
Konzuli ügyelet: (00)-(358)-40-820-9569 (mobil) –(hétvégén, ünnepnapokon, illetve hétköznap munkaidő után)
Fax: 48-04-97
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Hajdu András
E-mail: office@unkari.fi
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/helsinki
Akkreditált országok: Finnország
Helsinki Konzuli hivatal
Cím: Kuusisaarenkuja 6, 00340 Helsinki
Előhívó: (00)-(358)-(9) Telefon : 458-21-90, 48-41-44 - az 1-es gomb magyar nyelvű menű, majd ezt követően 1-es gomb a konzuli hivatal (helyi idő szerint: 08.00-16.30)
Ügyelet: Konzuli ügyelet: (00)-(358)-40-820-9569 (mobil) – (hétvégén, ünnepnapokon és munkaidő után)
Fax: 48-04-97
Konzul: Kovács Eszter
E-mail: consul@unkari.fi
Ügyfélfogadás: kedd és péntek: 9.00-12.00
Konzuli kerület: egész Finnország
Egészségügyi ellátás
Az egészségbiztosítás fedezi a táppénzt, a rehabilitációs támogatásokat, valamint megtéríti a magán orvosi és fogorvosi költségeket, laboratóriumi és kezelési költségeket, gyógyszer és a kezeléssel kapcsolatos utazási kiadások meghatározott részét. Mindezen felül fedezi az anyasági, szülési és szülői támogatásokat és a speciális anyasági és nevelési járulékokat.
Finnországban az állampolgárok vizitdíj és kórházi napidíj fizetésére kötelezettek. A vizitdíj mértéke régiónként különböző, alkalmanként 11-16 euró közt változik. A kórházi ellátásért fizetett díj 24 euró/nap.
Magánkézben lévő egészségügyi intézmény felkeresésekor a felmerült költségeket nem egy az egyben téríti meg a finn Társadalombiztosítási Intézet (Kela), hanem az általa lefektetett feltételek szerint.
A magán orvosi és fogorvosi ellátások 60 százalékát térítik meg.
A gyógyszerköltségek esetében az általános visszatérítés mértéke 42 %, de meghatározott esetekben ez az arány még magasabb lehet.
A társadalombiztosítási kártya igényléséről és a finn egészségbiztosítási ellátásokról további részletes információk a finn Társadalombiztosítási Intézet honlapján olvashatók.
Történelem
Kr. e. 9. évezred - Az utolsó jégkorszaki jégtakaró visszahúzódik a mai Finnország egész területéről. Az első emberi településekre utaló régészeti leletek a következő évezredből származnak.
Kr. e. 3300–2800 - Az ún. tipikus fésűs kerámia kultúra idején finnugor eredetű népesség érkezik a Finn-öböl környékére. A korábbi – ismeretlen eredetű – őslakosokat magukba olvasztják. A korai közfinn nyelvi közösséget balti, majd később germán nyelvi hatás éri.
Kr. e. 1500–1300 - A bronzkorban terjedni kezd a földművelés és az állattenyésztés. A népesség száma kb. 25 ezer fő.
Kr. e. 500 körül - Megkezdődik a vaskor.
Kr. u. 500 körül - Ahvenanmaa (Åland) szigetcsoportjára telepesek érkeznek Svédországból. A következő évszázadokban földvárakat építenek a finnek lakta területen.
Kr. u. 9–11. sz. - Az ún. viking korban a keletre vezető kereskedelmi út a Finn-öböl északi partján halad keresztül. E korszak végén a vikingek csökkenő szerepét e térségben többek között a finnek suomi, hämei és karjalai törzse próbálja betölteni.
Kb. 1155–1300 - A keresztes háborúk korában Svédország elfoglalja a jelenlegi Finnország délebbi területeit, a karjalai (karél) területekért állandósul a küzdelem Novgoroddal. Svédországból telepesek költöznek be Finnország déli és délnyugati területeire.
1171–1172 - III. Sándor pápa bullájában említést tesz a finnekről, akiknek a körében csak lassan terjed a kereszténység.
1258 - Finnország nagy részét Svédországhoz csatolják. A későbbiekben Keleti tartománynak, hercegségnek, és nagyhercegségnek nevezik, a 14. század második felétől részt vesz a svéd királyválasztásban. Turku a legfontosabb központ. A parasztság nem kerül jobbágysorba.
1323 - Svédország és Novgorod megköti a pähkinäsaari békét, amelyben megegyeznek a Karjalát kettészelő határról, amely a különböző kultúrák és vallások közötti választóvonallá válik. Újabb orosz-svéd háborúkra e területekért csak 150 évvel később kerül sor.
1397–1523 - A főleg dán érdekeket szolgáló Kalmari unióban Svédország Dániával és Norvégiával lép szövetségre, hogy megtörje a Balti-tengeren kialakult német kereskedelmi hegemóniát.
1527 - I. Vasa Gusztáv (1523–1560) svéd király protestáns abszolutizmust vezet be, megteremti Svédország nagyhatalommá válásának feltételeit.
1548 - Megjelenik az első finn nyelvű Újszövetség Mikael Agricola fordításában.
1570-es évek - A népesség száma kb. 300 ezer fő.
1595 - A täyssinäi (tjavzinszki) békében Svédország megkapja Oroszországtól a finnek által lakott összes területet.
1596–1597 - A finn történelem legnagyobb parasztháborúja („Buzogányháború”).
1617 - A sztolbovói békében Svédországhoz kerül többek között Karjala jelentős része és Ingermanland is, ahová a század folyamán evangélikus finnek költöznek.
1640 - Megalapítják a Turkui Akadémiát.
1696–1697 - Nagy éhínség, amelyben elpusztul a finn lakosság közel harmada.
1617–1632 - II. Gusztáv Adolf svéd király Finnországot közvetlenül a birodalmi adminisztrációhoz kapcsolja, svéd lesz a hivatalos nyelv, svédek költöznek be Finnországba.
1700–1721 - A nagy északi háborúban az ún. nagy viszálykodás idején (1714–1721) egész Finnországot orosz csapatok szállják meg. Az uusikaupunki (nystadti) békében Oroszország megkapja Ingermanlandot, Karjala nagyobbik részét és részben Délkelet-Finnországot is, de Finnország továbbra is Svédország része marad.
1741–1743 - Az újabb orosz-svéd háborút lezáró turkui békében további finn területek kerülnek Oroszországhoz.
1788–1790 - Ismét orosz-svéd háborúra kerül sor. A III. Gusztáv svéd királlyal szemben álló finnországi tisztek megalapítják az Oroszország felé orientálódó Anjalai Szövetséget.
(1808)–1809 - Az újabb orosz-svéd háború után Finnország autonóm nagyhercegségként Oroszország része lesz. I. Sándor orosz cár a porvooi országgyűlésen felesküszik a finn alkotmány betartására, Finnországot államnak tekinti, a finneket pedig nemzetnek. A közigazgatás élén a főkormányzó áll.
1812 - Helsinki lesz az új főváros. Egyesítik Finnországgal a korábban Oroszországhoz csatolt Régi Finnországnak (Viipuri kormányzóság) nevezett területeket. A népesség száma meghaladja az 1 millió főt.
1835 - Megjelenik a Kalevala első, majd 1849-ben bővített kiadása, mely jelentős mértékben hozzájárul a finn öntudat megerősödéséhez, a század második felében pedig a nemzeti mozgalom kibontakozásához. A század közepén J. V. Snellman ad programot a nemzeti mozgalomnak, melynek vezéralakjává válik.
1854–1855 - A krími háború idején az angol-francia flotta lövi Finnország partvidékét. 1863 - A finn nyelv egyenrangúvá válik a svéddel, gyors gazdasági és kulturális fejlődés bontakozik ki.
1865 - Saját pénzt vezetnek be.
1899 - II. Miklós orosz cár kibocsátja az ún. Februári Manifesztumot, mely a birodalmi érdekek elsődlegességének biztosítása érdekében korlátozza a finn alkotmányt. Széleskörű tiltakozás bontakozik ki Finnországban.
1905 - Általános sztrájk kezdődik az oroszországi forradalmi események hatására, a cár visszavonja a finn alkotmányba ütköző rendeleteit.
1906 - Az országgyűlés és a választások megreformálása. A rendek helyett a századfordulón létrejött széles bázisú politikai pártok kerülnek a parlamentbe (1907). A finn nők Európában elsőként választójoghoz jutnak.
1917. december 6. - A finn parlament kikiáltja az ország függetlenségét, amelyet Szovjet-Oroszország (jan. 4.) után Franciaország, Svédország és Németország is elismert.
1918. január–április - Polgárháború tör ki, amelyben a C. G. E. Mannerheim főparancsnoksága alatt álló kormányerők – német segítséggel – legyőzik a Vörösőrséget, amelyet Szovjet-Oroszország támogat, majd véres leszámolás következik. A polgárháborúnak összesen kb. 30 ezer áldozata van.
1919 nyara - A monarchistákkal szemben a köztársaságpártiak kerekednek felül. Érvénybe lép a finn alkotmány (júl. 17.): az ország széleskörű hatalommal felruházott köztársasági elnöke a liberális K. J. Ståhlberg lesz. A finn mellett a svédet is hivatalos nyelvnek ismerik el, Ahvenanmaa (Åland) autonóm önkormányzattal rendelkezhet.
1920. október 14. - A tartui béke rögzíti a Finnország és Szovjet-Oroszország közti határt. Finnország megkapja Petsamo (Pecsenga) vidékét, de Kelet-Karjalát nem. A Népszövetség felveszi tagjai közé a Finn Köztársaságot.
1922 - Az ún. Lex Kallio révén lehetővé válik a zsellérbirtokok megvásárlása, és megkezdődik a nincstelenek földhöz juttatása.
1924-től - Politikai jobbratolódás kezdődik, az évtized végén megalakul a jobboldali radikális Lapua-mozgalom, amelyet 1932-ben oszlatnak fel, majd fokozatosan csökken a szélsőjobboldal népszerűsége.
1939. november 30. - A Szovjetunió megtámadja a területi követeléseknek nem engedő, semlegességre törekvő Finnországot (téli háború). Terijokiban szovjetbarát bábkormányt állítanak fel, amelyet a Szovjetunió azonnal elismer. A finnországi lakosság száma kb. 3 millió 700 ezer fő.
1940. március 13. - Moszkvában aláírják a békeszerződést, amelyben Finnország területi engedményekre kényszerül, de megőrzi függetlenségét. Az elcsatolt területekről több, mint 420 ezer ember menekül Finnországba.
1941. június 25. – 1944. szeptember 19. - Az ún. folytatólagos háborúban Finnország először visszafoglalja a téli háborúban elcsatolt területeit, majd főleg stratégiai megfontolásokból további területeket is megszáll Kelet-Karjalában.
1944. szeptember 19. - Finnország fegyverszünetet köt Moszkvában a Szovjetunióval, miután megállították a nyári nagy szovjet offenzívát. Ismét a téli háború utáni határok érvényesek, Finnország háborús jóvátétel fizetésére vállal kötelezettséget.
1944. szeptember 28. – 1945. április 27. - Az ún. lappföldi háborúban – az 1944-es szovjet-finn fegyverszüneti egyezmény értelmében – a finnek megtámadják a visszavonuló német csapatokat, amelyek bosszúból felégetik Lappföldet. A 2. világháborúban összesen 90 ezer finn esik el. Az elnök C. G. E. Mannerheim, majd 1946-tól 1956-ig J. K. Paasikivi lesz.
1947. február 10. - Párizsban aláírják a szovjet–finn békeszerződést. Moszkva megszerzi – a korábban elcsatolt területek mellé – az északi Petsamót (Pecsengát), és Helsinki közelében, Porkkalában (1955-ig) haditámaszpontot létesít, de megmarad a finn politikai és társadalmi rendszer folyamatossága.
1948. április 6. - Moszkvában aláírják a szovjet–finn Barátsági, Együttműködési és Segítségnyújtási Egyezményt, amelyben automatikus segítségnyújtás helyett a felek először kötelesek konzultálni. J. K. Paasikivi és U. K. Kekkonen megteremtik a finn külpolitika semleges irányát, amely a Szovjetunióval folytatott jó kapcsolatokkal biztosítja az ország függetlenségét. A gazdasági életben megkezdődik a termelési szerkezet átalakítása.
1950–1980 - Több mint 420 ezer finn vándorol ki Svédországba, főleg a munkanélküliség miatt. A vendégmunkások egy része később visszatér.
1956–1982 - U. K. Kekkonen Finnország elnöke, akit M. Koivisto, majd M. Ahtisaari követ (1994). Az 1960-as évektől érezhetően nő az életszínvonal, Finnország északi típusú jóléti állammá válik.
1989. október 26. - M. Gorbacsov szovjet elnök elismeri Finnország semlegességét.
1991 - A lakosság száma meghaladja az 5 milliót. A 90-es évek elején gazdasági válság kezdődik, amely nagy munkanélküliséggel jár együtt, s ez csak az évtized második felében mérséklődik.
1995. január 1. - Finnország az Európai Unió tagjává válik.
1999 - Ismét a szociáldemokrata P. Lipponen alakíthat kormányt.
2000. március 1. - A korábbi erős elnöki hatalommal szemben a parlament súlyát növelő új alkotmány lép életbe. Ugyanazon a napon beiktatják tisztségébe Tarja Halonent, a Finn Köztársaság első elnöknőjét.
2000. december 11–13. - III. Finnugor Világkongresszus Helsinkiben.
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A finn nemzeti himnuszt Johan Ludwig Runeberg írta és Fredrik Pacius zenéjével 1848.-ban. Finnországban a svéd a második hivatalos nyelv, ezért a himnusznak is létezik svéd változata Vart Land címmel. Érdekesség, hogy Runeberg azt mondta, hogy a mű megírását Vörösmarty Mihály Szózata ihlette.
Finn nyelven
Mammee:
Oi maamme, Suomi, synnyinmaa!
Soi sana kultainen!
Ei laaksoa, ei kukkulaa,
ei vettä rantaa rakkaampaa
kuin kotimaa tää pohjoinen.
Maa kallis isien.
Sun kukoistukses kuorestaan
kerrankin puhkeaa;
viel' lempemme saa nousemaan
sun toivos, riemus loistossaan,
ja kerran laulus, synnyinmaa
korkeemman kaiun saa.
Magyar fordításban
Földünk, földünk, ó hazánk,
Messze hangzik a drága név!
Nincs hegy, mely az égig érne.
Nincs mély völgy, se hullám mosta part.
Ősi Északunk, hogy szeretünk téged.
Te őseink drága földje.
Virágaid, a rügyekben rejtőztek
Gyümölcsöt érlelnek újra;
Nézd! Szeretetünkből még egyszer kihajt
Fényed, örömöd, reményed és tüzed.
És egy napon tisztábban cseng
Földünk dala mely énekünk.
Világörökség
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO a alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- Rauma óvárosa (kulturális/1991)
- Suomenlinna erődítménye (kulturális/1991)
- Petäjävesi ótemploma (kulturális/1994)
- Verla ipartörténeti műemlékei (fafeldolgozó üzemek) (kulturális/1996)
- Sammallahdenmäki bronzkori temetője (kulturális/1999)
- A Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország,Ukrajna) (kulturális/20005)
Ünnepek
Húsvét
A finn húsvét hagyományában Jézus feltámadásának és a tavasz érkezésének ünnepe ötvöződik. A templomokban és gyülekezetekben a húsvéti ünnepkör virágvasárnap kezdőd hangversenyek, színdarabok, körmenetek és istentiszteletek formájában. Virágvasárnap a kislányok boszorkánynak öltözve járják a házakat és feldíszített barkaágakkal csapkodják meg az ottlakókat sikert és jólétet kívánva, édességet és pénz várva. A húsvéthoz hozzátartozik a tálkában csíráztatott fű, a közeledő tavasz szimbóluma, valamint a magyarok számára is ismerős nyuszik és kiscsibék. Az ünnepi asztalra bárányból készült ételek kerülnek. A desszertként kínált, malátából és rozslisztből készült sűrű, fekete mämmi meglehetősen bizarr látvány a külföldiek számára. Az ország lakosságának egy százalékát kitevő ortodoxoknak a húsvét az év legfontosabb ünnepe.
Vappu
A finn vappu vidám tavaszünnep annak ellenére, hogy olykor még eshet a hó is, sőt, a Lappföldön még tart a síszezon. A vappu előestéje és napja (május elseje) Finnországban a munkásság, a diákság és a tavasz karneválja. A vappu hagyományai közé tartoznak a felvonulások a nagyobb városokban, az egyetemisták kórusainak fellépései, szobrok feldíszítése az egyetemisták egyensapkájával, és a pezsgő bőséges fogyasztása. Az ünnep hangulatát a fúvószenekarok, valamint az álarcok, léggömbök fokozzák. Az ünnep hagyományos ételei a különféle fánkok. Az ünnep reggelén a családok és baráti körök gyakran jönnek össze közös villásreggelire.
Anyák napja
Az anyák napja megünneplése Finnországban a XX. század elején kezdődött amerikai hatásra, de hamarosan hivatalos ünnepnappá vált. Ezt a rendkívül családközpontú ünnepet május második vasárnapján ünneplik. Az édesanyák ezen a napon az ágyukba kapják a reggeli kávét, gyermekeik virággal és apróbb ajándékokkal kedveskednek nekik. Az anyák napja hivatalos zászlósünnep. Évente néhány édesanya állami kitüntetésben részesül ezen a napon.
Juhannus
A juhannus Keresztelő János emlékének szentelt egyházi ünnep, amely a Johannes név régi kiejtésmódja után kapta nevét. Az éjféli nap, a finn zászló, a fény és a nyár ünnepe, amelyet a június 24-hez legközelebb eső hétvégén ünnepelnek. A juhannushoz számos hiedelem és varázslás kapcsolódik, amelyek a terméssel vagy pártalálással kapcsolatosak. Akár esik, akár fúj, Finnországban juhannuskor nyár van. Ilyenkor kiürülnek a városok, a baráti társaságok a nyaralókban gyűlnek össze szaunázni, grillezni és csónakázni. A juhannushoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak a máglyák, amelyek manapság egész Finnországban elterjedtek, bár eredetileg csupán az ország keleti részén voltak szokásban. Az Åland-szigetek legismertebb hagyománya a juhannuspóznák állítása. Manapság az ünnepi hétvégén számos zenei fesztivált rendeznek, amelyek Finnország minden részéből vonzzák a fiatalokat közös bulizásra.
A függetlenség napja
A finnek december 6-án ünneplik az ország függetlenné válását. A hivatalos állami ünnepen emlékeznek meg az ország függetlenségéért vívott harcokban elesettekről is. A hivatalos ünnep az állami zászló ünnepélyes felvonásával kezdődik Helsinkiben, a Tähtitorninmäki-dombon, ezután ünnepélyes istentiszteletre kerül sor a székesegyházban, melyen a köztársasági elnök is részt vesz. A honvédség díszszemlét rendez valamely helyőrségi városban. A függetlenség napján több ezer tartalékost és hivatásos állományút előléptetnek. Egész nap lobognak a zászlók, este pedig két kék-fehér gyertya ég az ablakokban. A köztársasági elnök ünnepi fogadást rendez, amelyet a televízió is közvetít. A közvetítésnek évente mintegy kétmillió nézője van. A fogadásra a politikai élet képviselői, diplomaták, egyházi vezetők, élsportolók kapnak meghívást, díszvendégként természetesen jelen vannak az ország háborús veteránjai is.
Karácsony
A finn karácsony nem csupán a szenteste és az azt követő két ünnepnap. A karácsonyi ünneplés már egy hónappal korábban, ádvent első vasárnapján megkezdődik. Míg korábban az ádventi hetek a csendes várakozás ideje voltak, manapság számos kiskarácsonyi ünnepélyt rendeznek a munkahelyeken és baráti társaságokban. A nyugalom nem jellemző a családi készülődésre sem: a családanyák rengeteg élelmiszert vásárolnak az ünnepekre és saját kezűleg készítik el az ünnepi finomságokat a mézeskalácstól a karácsonyi mustárig. Természetesen a karácsonyi ajándékok beszerzése vagy elkészítése, a képeslapok megírása is hozzátartozik az előkészületekhez. Ráadásul Finnországban is minden háziasszony úgy véli, hogy a lakásnak ragyognia kell, mire a fenyőt behozzák a szobába. Karácsony táján a finnek többsége elmegy templomba: a templomokban összejöveteleket szerveznek, amelyeken a legszebb karácsonyi dalokat lehet énekelni, szenteste és karácsony ünnepén istentiszteletek vannak. A templomlátogatással egybekötve a finnek megemlékeznek elhunyt hozzátartozóikról, sírjukon gyertyát gyújtanak. Karácsony második napja a hagyományosan a rokonlátogatás napja, finomságoktól roskadozó asztal mellett találkoznak rokonok, barátok.
Újév
A finnek baráti körben szilvesztereznek otthon vagy éttermekben. A karácsonyi ünnepek után az ételválaszték kicsit könnyedebb, mindenesetre a virsli és a krumplisaláta nem hiányozhat a választékból. Pezsgősüvegek pukkanása jelzi az éjfél beköszöntét. Az újévi hagyományokhoz tartozik az ólomöntés, valamint a különféle fogadalmak, mint pl. a dohányzásról, alkoholról, vagy túlzott édességfogyasztásról való leszokás. A nagyobb városok látványos tűzijátékokat szerveznek. Újév napján a köztársasági elnök beszédet mond a televízióban, amelyben összefoglalja az elmúlt év eseményeit, és szól a küszöbön álló év várakozásairól.
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Kormányzati oldal: http://www.valtioneuvosto.fi/vn/liston/base.lsp?k=en
- Külügyminisztérium: http://formin.finland.fi/
- Budapesti Nagykövetség: http://www.finland.hu
- Tartózkodási hatóság: http://www.migri.fi/
- Munkaügyi hivatal: http://www.mol.fi
- Adóhivatal: http://www.vero.fi/
- Egészségbiztosítási szerv: http://www.kela.fi
- Nyugdíjbiztosítási szerv: http://www.kela.fi
- EU INFO Tájékoztató Szolgálat: http://www.eurooppa-tiedotus.fi
- Finn soros elnökség (2006. II. félév)honlapja: http://www.eu2006.fi/en_GB
