Franciaország
A EUpediaBÓL
Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République française) független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja végett a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.
Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Surinammal és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze.
Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel a Csendes-óceánban. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 79 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon.
A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek és a NATO-nak. Franciaország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik.
Látnivalók
Párizs
Eiffel-torony / Tour Eiffel
A világ legismertebb épületét ma Párizstól elválaszthatatlannak tekintjük, de ez nem volt mindig így. Építője, Gustave Eiffel először Barcelonának ajánlotta fel, de a katalán város polgármesterének nem tetszett az ötlet. Végül is Párizsban is nehezen, nagy ellenkezéssel szemben épült fel, de a hatalmas siker igazolta Eiffel vízióját - ma az Eiffel-torony a világ leglátogatottabb fizetős látványossága: 2006-ban közel 7 millió ember ment fel a toronyba, míg megépítése óta több, mint 200 millió. De a kezdeti ellenkezések leküzdése után sem volt "könnyű élete" a hölgynek: villám csapott bele, szélhámos ócskavas-kereskedők többször is eladták, majd Hitler le akarta bontatni, és fegyvereket akart gyártatni belőle (Hitler egyébként se volt Párizs barátja, a II. világháború végén parancsot adott Párizs felégetésére, de ezt a város kormányzója megtagadta). A 324 méteres torony 1887-es megépítésétől 1930-ig a világ legmagasabb épületének számított. A torony szerkezete 7300 tonnát nyom, és a tervező zsenialitására jellemző, hogy nagy szélben sem leng ki többet 6-7 centiméternél. A torony bámulatos kivilágítása 292 ezer wattos.
A lenyűgöző mérnöki zsenialitással megépített torony 1-2. szintjére lépcsőn, és lifttel, míg a 3. szintre kizárólag a 2. szintről induló lifttel mehetünk fel. A legfelső szintről szép időben akár 70 km-re is ellátni. Számítsunk min. 1 órás, de akár még hosszabb sorban állásra is, ráadásul a 2. szinten újabb sort kell kivárnunk, hogy a legfelső szintre jussunk. Érdemes éjszaka is meglátogatni a tornyot, ekkor minden óra elején 10 percig a sárga kivilágítású torony káprázatos módon, fehér fényekben villog, amit a Mars-mezőn minden este fekvő, piknikező, italozó, és ismerkedő fiatalok hatalmas tapssal, és örömujjongással honorálnak. Szép időben, nappal és éjjel is rengeteg ember van a torony előtti parkban - fiataloknak, és fiatalos idősebbeknek ezt az érzést sem szabad kihagyni.
Louvre múzeum / Musée du Louvre
A világ leglátogatottabb (2006-ban 8.3 millió látogatóval), és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz. Olyan híres alkotások találhatók itt mint a Mona Lisa, vagy Delacroix festménye, a Szabadság vezeti a népet, vagy például a Milói Vénusz. A Louvre, méretei miatt, egész napos bejárás alkalmával is csak igen felületesen tekinthető, a bejáratnál osztogatott térkép segít abban, hogy legalább a múzeum leghíresebb alkotásait szemügyre tudjuk venni. A hihetetlen gazdagságú gyűjtemény mellett a múzeum épülete, és az 1989-ben hozzáépített, rozsdamentes acélból készített, pontosan 666 üveglapból álló, 21 méter magas piramis is igen szépek, és érdekesek. Az épületek 1190-ben épültek, Fülöp Ágost parancsára erődítménynek. A 16. században I. Ferenc reneszánsz stílusú palotává alakította, majd Napóleon felújíttatta, és múzeumot rendezett be benne, amely a francia polgári forradalom óta a "köznép" számára is látogatható.
Sacré-Coeur, Montmarte
A 130 méter magas Montmarte hegy Párizs legmagasabb pontja, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra. Számos művész élt, és alkotott ebben az inspiratív környezetben, pl. Picasso, Monet, Dali, vagy Van Gogh. A Sacré-Coeur előtt lévő lépcsőn a kilátás mellett sokszor remek zenészek játékát is élvezhetjük. A hangulat itt napközben, és éjjel is fantasztikus. A 234 lépcsőn odavezető út is izgalmas: Párizs egy igen szép részén, fantasztikus házak között követhetjük Amélie útját.
A csodálatos szépségű Sacré-Coeur bazilika, amely egyesek szerint "olyan, mintha cukorból lenne" a francia-porosz háborúban elesett francia katonák emlékére épült, akik lelki üdvéért még ma is folyamatosan imádkoznak a bazilikában. A Sacré-Coeur belső tere nem olyan szép, mint számos más párizsi egyházi épületé, de a hangulat, a kilátás, és a Sacré-Coeur külső homlokzata miatt kihagyhatatlan látnivalónak számít. A Sacré-Coueur 46 évig tartó építkezése 1919-ben fejeződött be.
A negyedben, a lépcsők alján, a híres Pigalle negyedben található a Moulin Rouge, és egyesek szerint Párizs legérdekesebb múzeumának számító Erotika Múzeum is.
Champs-Élysées
Párizs legnagyobb presztízsű, és legszélesebb sugárútján, a 2 km hosszú Champs-Élysées-n minden valamirevaló márka képviselteti magát csillogó üzleteivel. A világ leghíresebb utcájaként, és leggyönyörűbb sugárútjaként Európa legdrágább bérleti díjaival találkozhatunk itt: egy 1000 négyzetméteres üzlethelyiség bérléséért évi 1,25 millió dollárt kell fizetni. A sugárút számos világhíres eseménynek is helyt ad: itt van a világ leghíresebb kerékpárversenyének, a Tour de France-nak a befutója, itt vonulnak végén július 14.-én, a leghíresebb francia nemzeti ünnepen, Európa legnagyobb katonai parádéja, a díszszemle keretében a katonák (2007-ben már magyarok is), és a gépesített hadi egységek, és hatalmas ünnepségek vannak itt a francia sport sikereikor, pl. amikor a francia labdarúgó-válogatott éppen világbajnokságot, vagy Európa-bajnokságot nyer, vagy épp újévkor. Érdemes nappal, és éjjel végigmenni a Champs-Élysées-n, és magunkba szívni a semmihez sem hasonlítható hangulatot, és a sugárút pezsgését.
Notre Dame
Az egyik első gótikus katedrálisban található Franciaország 0-ás kilométerköve. Alapkövét 1163-ban fektette le III. Sándor, ezután 170 évig építették. E gótikus remekmű a francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, de 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették. 1991-től 2005-ig ismét jelentős renováción esett át a katedrális. A Notre Dame 113 regiszteres, és 5 manuálos nagyorgonáját ma a világ egyik legjobb hangszerének tartják. A Notre Dame tornyaiba, fárasztó lépcsőzéssel ugyan, de fel lehet menni, ahol vízköpő szörnyek mellől élvezhetjük a párizsi panorámát. A 402 lépcsős túrán 2 pihenőhely is van, és megtekinthetjük a Notre Dame nagyharangját is.
Sainte-Chapelle
A Cité-n magasodó gótikus kápolnát a gótikus építészet csúcsának tartják. A kétszintes imahelyet 1246-ban kezdték építeni, és az építkezés mindössze 2 éven belül, 1248-ra befejeződött. A Sainte-Chapelle-t Párizs legszebb, és a világ egyik legszebb belső terű egyházi épületének tartják, különösen figyelemre méltóak rózsaablakai, és színesüveg-táblái, melyeket a világon a legszebbnek tartják.
Magyar külképviseletek Franciaországban
Párizs Nagykövetség
Cím: 5, Square de l'Avenue Foch 75116 Paris
Előhívó: 00-33-1 Telefon: 4500-9497
Ügyelet: 5636-0754, 5636-0253
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Nikicser László
Fax: 5636-0268, 4326-0627 (konzuli)
E-mail: mission.par@kum.hu
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/paris
Akkreditált országok: Franciaország, Monaco
Párizs Konzuli hivatal (különálló)
Cím: 92, Rue Bonaparte 75006 Paris
Előhívó: (33)(1) Telefon: de.: 9.00-13.00, du.: 15.00-17.30: 56-81-02-30
Ügyelet: 56-36-07-54, 56-36-02-53
Főkonzul: Nott Miklós rk. követ,vezetőkonzul. Faddi János másodosztályú tanácsos. VIGYÁZAT ! Faddi egyáltalán nincs tisztában a jelenlegi jogszabályokkal !!!
Ügyfélfogadás: H-P 9-12
Konzuli kerület: Franciaország és Monaco teljes területe
Lyon Főkonzulátus
Cím: 21, rue F. Garcin, 69003 Lyon
Előhívó: 00-33-(0)4 Telefon: 72-61-88-47 (főkonzulátusi titkárság) 37-48-04-55 (külgazdasági titkárság)
Ügyelet: 37-48-89-83
Főkonzul: Püspök László
Fax: 78-60-50-53 (főkonzuli titkárság) 37-48-04-56 (külgazdasági titkárság)
E-mail: consulat-hongrie-lyon@orange.fr (főkonzuli titkárság) lyon@itd.hu (külgazdasági titkárság)
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/paris
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 09-12 h (megj.: vízumkérelem és kiadás csak a párizsi nagykövetség konzuli osztályán)
Konzuli kerület: Aquitaine, Auvergne, Corse, Languedoc-Roussillon, Limousin, Midi-Pyrénées, Provence-Alpes-Côte d'Azur, Rhône-Alpes régiók
Földrajz
Franciaország kontinentális területe (France métropolitaine) Nyugat-Európában a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Szárazföldi szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Az Egyesült Királyságtól a La Manche-csatorna választja el. A központi területhez számítják Korzika szigetét is.
Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli ú. n. tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel rendelkezik. Dél-Amerikában Francia Guyana szomszédos Suriname-mal és Braziliával. Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók.
Domborzat
Francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelidülnek, míg a nyugati és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (pl. Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 m-es Mont Blanc.
Vízrajz
A Vogézek D-i részétől D-i irányban, a Francia-középhegység K-i részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot. A vízválasztótól K-re a Rhone és a Saone gyűjti össze az Alpok és a K-i országrész vizeit és szállítja a Földközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik. Az É-i terület legjelentősebb folyója a Szajna. Az Oise, az Aise, a Marne és a Yonne vizeit összegyűjtve a Párzsi-medencén átfolyva a La Manche-ba torkollik. A Francia-középhegységben eredő Loire a Bretagne-tönk D-i peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, a Garonne a Pireneusokból és a Francia-középhegység Ny-i oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze. A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, a Dordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde. A Lorraine-i fennsíkon és az Ardennekben eredő folyók az Északi tengerbe szállítják vizüket. A Maas, a Moselle és az Ill a Rajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.
Éghajlat
Franciaországban az óceáni és a mediterrán éghajlat jellemzői váltakoznak. A tengerhez közeli területeken az enyhe telű óceáni, az ettől távolabb eső területeken pedig a kontinentális éghajlat uralkodik. Az ide látogatók tehát egész évben eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein. A mediterrán térségben a legenyhébb a tél, de a nyári hónapok mérsékleten melegek, 22-24 fokos középhőmérséklettel. Júliusban és augusztusban gyakran szárazság van. Ilyenkor egy-egy hónap során csupán 10-30 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma délen a legtöbb általában 11-12 óra, északon pedig a legkevesebb 7-9 óra. A tenger vize a földközi tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 fokos, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 fokig. A Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon, amikor a hőmérséklet eléri akár a 29-32 fokot is, ilyenkor a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. A tengerparti strandokon sapka, kalap viselése szükséges lehet.
Növény- és állatvilág
A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel. A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyők borítják. Az ország többi része, a magashegységeket kivéve a Ny-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.
Történelem
a lovak nagyon sok szerepet játszottak a történelemben!
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A francia nemzeti himunszt, a „La Marseillaise”t Strassbourgban írta Claude Joseph Rouget de Lisle 1792-ben, a francia forradalom eseményeinek hevében. Eredetileg a francia hadsereg indulója volt. 1794. július 15-én lett Franciaoeszág hivatalos nemzeti himnusza. Zenéjét Hector Berlioz szerezte 1830-ban.
Magyar nyelvre elsőként Verseghy Ferenc fordította, de csak a második változat terjedt el Jankovich Ferenc változatában.
Francia nyelven
La Marseillaise
Allons enfants de la Patrie,
le jour de gloire est arrivé
Contre nous de la tyrannie
L'étendard sanglant est levé.
L'étendard sanglant est levé:
Entendez-vous dans nos campagnes
Mugir ces féroces soldats!
Qui viennent jusque dans vos bras
Égorger vos fils et vos compagnes.
(Refrén:)
Aux armes citoyens,
Formez vos bataillons.
Marchons! Marchons!
Qu'un sang impur
Abreuve nos sillons
Que veut cette horde d'esclaves.
De traîtres, de rois conjurés?
Pour qui ces ignobles entraves
Ces fers dès longtemps préparés
Ces fers dès longtemps préparés
Français, pour nous, Ah quel outrage
Quel transport il doit exciter!
C'est nous qu'on ose méditer
De rendre à l'antique esclavag.e
Refrén
Quoi! Des cohortes étrangères
Feraient la loi dans nos foyers!
Quoi! Ces phalanges mercenaires
Terrasseraient nos fiers guerriers.
Terrasseraient nos fiers guerriers.
Grand Dieu! Par des mains enchaînées
Nos fronts, sous le joug, se ploieraient.
De vils despotes deviendraient
Les maîtres de nos destinées.
Refrén
Tremblez tyrans, et vous perfides
L'opprobe de tous les partis.
Tremblez, vos projets parricides
Vont enfin recevoir leur prix!
Vont enfin recevoir leur prix!
Tout est soldat pour vous combattre.
S'ils tombent nos jeunes héros,
La terre en produit de nouveaux
Contre vous, tous prêts à se battre.
Refrén
Français en guerriers magnanimes
Portez ou retenez vos coups.
Épargnez ces tristes victimes
A regrets s'armant contre nous!
A regrets s'armant contre nous!
Mais ce despote sanguinaire
Mais les complices de Bouillé
Tous les tigres qui sans pitié
Déchirent le sein de leur mère!
Refrén
Amour Sacré de la Patrie
Conduis, soutiens nos braves vengeurs.
Liberté, Liberté chérie
Combats avec tes défenseurs
Combats avec tes défenseurs
Sous nos drapeaux, que la victoire
Accoure à tes mâles accents
Que tes ennemis expirants
Voient ton triomphe et nous, notre gloire
Refrén (« Couplet des enfants »)
Nous entrerons dans la carrière
Quand nos aînés n'y seront plus
Nous y trouverons leur poussière
Et la trace de leur vertus!
Et la trace de leur vertus!
Bien moins jaloux de leur survivre
Que de partager leur cercueil.
Nous aurons le sublime orgueil
De les venger ou de les suivre
Magyar fordításban
A Marseille-i önkéntesek indulója
Előre ország népe, harcra
Ma győzelem vár, hív hazánk!
Ellenünk tört a kény uralma,
Vérben áztatja zászlaját,
Vérben áztatja rút zászlaját.
Halljátok! Már küldi a zsarnok
Vad, bősz ölni kész rab hadát,
Letörnek népet és hazát,
Bosszút állnak ifjon gyönge lányon,
(Refrén:)
Hajrá, fegyverbe hát!
Ma harcra hív hazád!
Csak jöjj, csak jöjj, öntözze hát
rút vérük a határt!
Fegyverbe hát!
Nem ül a zsarnok kénye rajtunk,
pokolra mind, a hitszegőt!
Boldog országot vív a harcunk,
boldog országban a jövőt,
Boldog országban a szebb jövőt!
És hogy ha kell, mind sorban állunk,
bár hív a dicső, hős halál,
Lesz újra majd ki sorba ál,
ellened, zord önkény úgy csatázunk!
(Refrén)
Érintsd a kardunk, ősi szent lány,
ma győzni minden ellenen!
Szállj közénk drága szent szabadság,
várva várt harci győzelem,
Várva várt harci nagy győzelem!
Csatákkal írd föl zászlainkra,
írd föl századunk jelszavát,
Hadd lebegjen a világon át:
„Győz a lélek, s győz a hősi munka!”!
(Refrén)
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Franciaország politikai berendezkedése szerint demokrácia, annak is a fél-prezidenciális köztársaság válfajába sorolható be. Ez az elnöki tisztség különleges súlyával magyarázható.
Az államfő különleges státusát jól mutatja, hogy az alkotmány államszervezeti része az elnökről szóló II. címmel kezdődik. A korábbi, 1946-os alkotmány a Nemzetgyűlést helyezte az államfő elé. Az elnök a végrehajtó hatalom része. Mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom „dualista”, „kétfejű” („bicéphale”) jellegű. A köztársasági elnököt általános közvetlen választással öt évre választják. Az alkotmány eredeti, 1958-ban elfogadott szövege az államfő közvetett megválasztásáról rendelkezett, ahol szavazati joggal a képviselők, a szenátorok és az önkormányzatok képviselői rendelkeztek. 1962-ben módosították az alaptörvényt, és bevezették a közvetlen államfőválasztást. Az elnöki mandátum időtartama eredetileg hét év volt, ezt a 2000. évi alkotmánymódosítás csökkentette le a jelenleg hatályos öt éves ciklusra.
A Parlament kétkamarás szerkezetű: a Nemzetgyűlésből („l'Assemblée Nationale”) és a Szenátusból („le Sénat”) áll. Az 1958. évi alkotmány a kormányt is erősíteni kívánta a parlamenttel szemben, elkerülendő a III. és IV. köztársaságokat jellemző kormányzati instabilitást. A kormány tagjai a miniszterelnök, a miniszterek és államtitkári rangú kormánytagok is lehetnek. A minisztereket az Elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára. Egyes miniszterek államminiszteri státussal rendelkeznek (ministre d'Etat), akik rangban a rendes miniszterek fölött, de a miniszterelnök alatt állnak.
A Kormány működési formája a Minisztertanács, ennek – általábann heti rendszerességű – ülésein az államtitkárok kivételesen vesznek részt. Mivel a Minisztertanácsot az államfő vezeti, kialakult kormánytanács (Conseil de cabinet) elnevezéssel a Minisztertanács üléseit előkészítő struktúra, amelyet a miniszterelnök irányít. A Kormány rendelkezik a közigazgatás és a fegyveres erők fölött. Felelős a Parlament előtt. A miniszterelnök irányítja a Kormány tevékenységét. Az államfőhöz való viszonyának elemzése alapján állapították meg, hogy „a miniszterelnök nem politikai vezér, hanem sokkal inkább az adminisztráció, a szűkebb értelemben vett igazgatás feje.” (Bihari Ottó)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A parlament 1875 óta kétkamarás:
- Népgyűlés (Assemblée nationale) az alsóház
- Szenátus pedig a felsőház.
Népesség
lakosság: 62 millió
Általános adatok
- Népességnövekedés
Franciaország népességének történelmi fejlődése a nyugati világban a 19. századtól kezdve sajátosan alakult. A 19. században és a 20. század első felében a népességszám Franciaországban nem növekedett akkora ütemben, mint Európa többi részén, ugyanakkor a 20. század második felében sokkal erősebb növekedés volt tapasztalható a többi országéhoz, vagy az előző évszázadokban mért saját növekedéséhez képest.
1974-et követően a népességnövekedés lelassult, mélypontját éves 0,39%-kos növekedéssel 1990-ben érte el, amivel már sokkal inkább összhangba került Európa népességfogyásnak indult többi részével. Mindezek után a 2004-es francia népszámlálás adatai jócskán meglepték a demográfusokat. A 2004-es népszámlálás szerint megtörtént, amit senki nem jósolt előre, az 1999-es népszámlálást követően a népességnövekedés felgyorsult. 1999 és 2003 között a népességbővülés 0,58% körül alakult, 2004-ben pedig 0,68% lett, ez csaknem elérte az észak-amerikai szintet. 2004 a legmagasabb népességnövekedést eredményezte az országban 1974 óta, és ezzel Franciaország jóval megelőzi Európa többi országát (leszámítva Írországot). 2003-ban az európai természetes növekedést majdnem teljes egészében Franciaország természetes növekedése tette ki (a bevándorlást nem számítva): az Európai Unió 216.000 lakossal bővült (a bevándorlás nélkül), amiből 211.000 volt Franciaország népességének növekedése önmagában és 5.000 az összes többi EU tagországé együttvéve. 2004-ben Franciaország népességének természetes növekedése elérte a 256.000 főt.
A váratlan eredmények jelentős következményekkel járhatnak a jövőre nézve. Oroszország és Németország után Franciaország jelenleg a harmadik legnépesebb ország Európában. A demográfusok eredetileg úgy számították, hogy 2050-re a francia nagyvárosokban 64 millió ember fog élni, de ma már egyetértenek abban, hogy az 1990-es növekedési ütemre alapozott becsléseik visszafogottak voltak. Ma már úgy tartják, a francia nagyvárosok lakossága 2050-re eléri a 75 millió főt, ekkor az ország már az Európai Unió legnépesebb tagállama lesz, több lakossal, mint a jelenlegi tagállamok közül bármelyik: Németország (71 millió), Nagy-Britannia (59 millió) és Olaszország (43 millió). Ha ezek a becslések valósággá válnak, ez értelemszerűen változásokat eredményez a brüsszeli erőviszonyokban is. 2004 közepén Franciaország lakosainak száma (a tengerentúli részekkel együtt) 13,6%-át tette ki a 460 millió fős EU-nak. Az Európai Unió 25 tagállamának 2050-re jósolt 445 millió lakosából pedig már 17,5% él majd Franciaországban az előrejelzések szerint.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a politikai menedéket kérők aránya 2003 és 2004 között 3%-kal nőtt, míg ugyanezen időszak alatt az Egyesült Államok számára benyújtott menekültügyi kérelmek száma 29%-kal csökkent. Franciaország ezzel 2004-ben átvette az USA vezető helyét a menekültek célországainak listáján.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Etnikumok
Franciaországot a történelem előtti időktől kezdve kereskedelmi, népvándorlási és hadműveleti utak szövik át. A mai népesség az évszázadok során négy fő európai népcsoport keveredése eredményeképpen alakult ki: kelta (gall és breton), akvitán (baszk származású), római és germán (frank, vizigót, burgund, normann). A történelmi népcsoportokon kívül a 19. századtól kezdve további népcsoportok települtek Franciaországba, csak a legismertebbeket említve: belgák, olaszok, spanyolok, portugálok, lengyelek, örmények, kelet-európai zsidók, maghreb népek, arabok, berberek, fekete-afrikaiak és kínaiak. Jelenlegi becslések szerint a francia népesség 40%-át ezek a bevándorló hullámok teszik ki, amivel Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít az Egyesült Államokhoz és Kanadához.
- Nyelvi megoszlás
Franciaországban az egyetlen hivatalos nyelv a francia. Ugyanakkor esetenként, főként az idősebbek, több más helyi nyelvet és dialektust is megértenek és használnak, mint például a provanszál, a katalán, a baszk, a breton, a Haiti kreol, a korzikai, a flamand, a lotharingiai német, valamint néhány további dialektus, mint például az elzászi, a gaszkonyi és a picard. Ezeket a történelmi nyelveket és nyelvjárásokat tájszólásként kezelik, noha ez legtöbbjükre nézve hamis. Némelyiket már iskolákban is tanítják, noha helyi és nemzeti szinten is hivatalosan csak egy nyelvet ismernek el. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: a portugál, a maghreb arab, berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, a török, a kínai (wu, kantoni, min nan és mandarin), a vietnami és a khmer a leggyakoribbak
- Vallási megoszlás
Franciaország történelmileg túlnyomórészt római katolikus ország antiklerikáris hajlamokkal, az 1970-es évektől pedig nagyon szekuláris. A vallásszabadság alkotmányos alapjog, ahogy az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában lefektették. A közszféra és a vallások között a laicité (laicizmus) a meghatározó elv, mely szerint a kormány nem avatkozik a vallási tanításokba, a vallásoknak pedig tartózkodniuk kell a politikába való beavatkozástól. A kormány nem vezet statisztikát a lakosok vallásáról. Ismeretlen forrású statisztika elérhető a ’CIA World Factbook’ című kiadványban, amely szerint: római katolikus 83-88%, muszlim 5-10%, protestáns 2%, zsidó 1%. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosok 41%-a szerint Isten létezése „kizárt” vagy „valószínűtlen”, 33% állítja, hogy az „ateista” szó többé-kevésbé ráillik, 51% kereszténynek vallja magát. A hívők közül 62% római katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protestánsnak, 1% zsidónak, 2% pedig más vallásúnak mondta magát, 26% azt állította, hogy nem hisz vallásokban, 1% pedig megtagadta a válaszadást. Franciaországban található Nyugat-Európa legnépesebb muszlim közössége. Legfőbb központjuk a Párizsi Nagymecset.
Gazdaság
Az ország a fejlett országok sorába tartozik, tagja a G8-nak, és 2005-ben a Föld hatodik legnagyobb gazdaságát tudhatta magának, 2118 milliárd dolláros GDP-vel. Mindazonáltal az egy főre jutó GDP szerinti európai rangsorolásban csak a 9-dik volt 25-ből, az Eurostat szerint és világszinten a 17-dik.
Közlekedés
Az ország közlekedése Európa legfejlettebb közlekedési modelljeinek egyike. Sűrű autópálya hálózattal rendelkezik, amelyek természetesen fizetősek. A vasúti közlekedés pedig talán csak Japánban jobb. Bár a franciák ragaszkodnak a hagyományos vasúthoz - szemben a japánokkal, akik mágnesvasúttal járnak – a TGV vonatok mégis elég fejlettek ahhoz, hogy bármilyen módon felvegyék a versenyt japán vetélytársukkal. A vasútvonalak összes hossza 31,840 km, és jelenleg is igen intenzív fejlesztés alatt állnak.
Energia termelés
Franciaország a világ második legnagyobb atomenergia termelője, az Amerikai Egyesült Államok után.
A teljes áramellátás eloszlása [1] :
- Nukleáris energia : 85% (az atomenergia hányadát az össz áramtermeléshez viszonyítva Franciaország tartja az első helyet);
- Megújuló energiaforrások : 14% ;
- Gázolaj és földgáz : 1%.
Kultúra
Franciaország nemzeti szimbóluma Marianne, aki egyben a francia forradalom jelképe is.
Oktatási rendszer
Franciaország oktatási rendszere hasonlít a többi európai rendszerhez. A francia oktatási rendszer felépítése:
- Előiskola: Maternelle
- Elemi iskola: école élémentaire
- További iskolák: collège lycée, lycée professionnel.
Művészet
- Építészet
A francia főváros közismert épülete, az Eiffel-torony
- Képzőművészet
Híres francia képzőművészek: Gustave Courbet, Eugene Delacroix, Édouard Manet, Claude Monet, Vincent van Gogh, Georges-Pierre Seurat, Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri Rousseau, August Rodin, Pablo Picasso
Irodalom Francia irodalmi klasszikusok:
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában (A la recherche du temps perdu) Michel de Montaigne: Esszék (Essays) La Fontaine: Mesék (Fables) Stendhal: Vörös és fekete (Le Rouge et le noir) François Rabelais: Gargantua és Pantagruel (Gargantua et Pantagruel) Honoré de Balzac: Goriot apó (Le pere Goriot) Gustave Flaubert: Bovaryné (Madame Bovary) Émile Zola: Germinal (Germinal) Albert Camus: Közöny (L'Étranger) François-René de Chateaubriand: A kereszténység szelleme (Genius of Christianity) Stéphane Mallarmé: Kockadobás (Un coup de dés) Denis Diderot: Mindenmindegy Jakab (Jacques le fataliste) Jean Racine: Phaedra (Phedre) Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére (Voyage au bout de la nuit) Victor Hugo: A párizsi Notre Dame (Notre Dame de Paris), A nyomorultak (Les Misérables) Gaston Leroux: Az operaház fantomja (Le Fantôme de l'opéra), A sárga szoba rejtélye (Le Mystere de la chambre jaune) Molière: A Fösvény (L'avare), Tartuffe (Tartuffe
Franciaország jelentős szerepet játszott a film és a filmművészet létrejöttében. A Auguste és Louis Lumiere találták fel a mozit. Nagy francia filmrendezők voltak a némafilm korában Georges Mélies, a két világháború között Jean Renoir, a II. világháború után pedig Marcel Carné. Az 50-es évektől meginduló francia új hullám az egész világ filmművészetére jelentős hatást gyakorolt, legnagyobb rendezői Jean-Luc Godard és François Truffaut. Az 80-as évektől máig ismét megújult a francia film, a korszak kiemelkedő alkotói Luc Besson, Krzysztof Kieślowski, Jean-Pierre Jeunet.
Gasztronómia
A francia konyha méltán híres a fűszereiről, mártásairól. Néhány híres étele a hagymaleves, a besamel-mártás, a tenger gyümölcsei, csigák, sajtok, borok.
Sport
A legnépszerűbb sport Franciaországban a labdarúgás. A franciák nagy hévvel szurkolnak kedvenc klubcsapataiknak és a nemzeti válogatottnak. A szurkolás 1998-ban meghozta az eredményt: Franciaország világbajnok lett, ráadásul hazai pályán. A siker tovább folytatódott: a csapat 2000-ben Zinédine Zidane vezetésével az Európa-bajnokságot is megnyerte.
Az 1903 óta, nyaranta megrendezett Tour de France a világ legrangosabb országúti kerékpárversenye. 3 héten át küzdenek egymással a világ legjobb biciklistái, a hegyi szakaszokkal is tarkított, különösen nehéz viadalon. 2005-ben már hetedszer az amerikai Lance Armstrong nyert, francia versenyző utoljára 1985-ben, Hinault Bernard személyében állhatott a dobogó legfelső fokára.
Ötször lobbant fel az olimpiai láng Fraciaországban, két nyári és három téli olimpián. 1900-ban és 1924-ben Párizs adott otthont nyári játékoknak. Pályáztak harmadszorra is, de 2012-ben London nyerte el a rendezés jogát. Az első téli olimpiát 1924-ben, Chamonixban rendezték. 1968-ban Grenoble, majd 1992-ben Albertville volt az esemény házigazdája. Az olimpiai eszme is Franciaországban éledt fel: Pierre de Coubertin báró ötletére elevenítetikk fel 1896-óta négyévenként az ókori görög játékokat.
Nagy érdeklődésre tart még számot a Francia Nyílt Teniszbajnokság, amit a párizsi Roland Garros-stadionban rendeznek. Világhíres a Le Mans-i 24 órás autóverseny és népszerű a Forma-1 is. Utóbbit 2005-ben és 2006-ban a Renault csapata nyerte.
Ünnepek
- Január 1. Újév napja
- Nagypéntek (2007-ben április 6., csak Elzász területén munkaszüneti nap)
- Húsvétvasárnap (2007-ben április 8.)
- Húsvéthétfő
- Május 1. A Munka Ünnepe (Majális)
- Május 8. A Győzelem Napja (a II. világháború befejezésének emlékére, 1945)
- Május 16. Szent Johanna szentté avatásának emléknapja (nem hivatalos munkaszüneti nap)
- Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Áldozócsütörtök)
- Pünkösdvasárnap (2007-ben május 27.)
- Pünkösdhétfő
- Július 14. Az 1789-es forradalom ünnepe, a Bastille bevétele, Nemzeti Ünnep
- Augusztus 15. Nagyboldogasszony (L' Assomption)
- November 1. Mindenszentek Ünnepe (La Toussaint)
- November 11. Fegyverszünet Napja (L' Armistice), az I. világháború befejezésének (1918) emlékére
- December 25. Karácsony
- December 26. Karácsony másnapja (csak Elzász területén munkaszüneti nap
Világörökség
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO a alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- A chartres-i katedrális (kulturális/1979)
- A Vézère-völgyi festett barlangok (barlangrajzok) (kulturális/1979)
- Mont-Saint-Michel és a tengeröböl (kulturális/1979)
- A versailles-i kastély és parkja (kulturális/1979)
- Vézelay, Szt.Magdolna apátsági temploma és domb (kulturális/1979)
- Az amiens-i katedrális (kulturális/1981)
- Fontenay cisztercita apátsága (kulturális/1981)
- Fontainebleau kastélya és parkja (kulturális/1981)
- Arles római kori és román stílusú műemlékei (kulturális/1981)
- Orange római kori amfiteátruma és környéke, valamint diadalíve (kulturális/1981)
- Arc-et-Senans királyi sólepárlója (kulturális/1982)
- Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban (kulturális/1983)
- Saint-Savin sur Gartempe temploma (kulturális/1983)
- Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán (természeti/1983)
- Pont du Gard (a római kori vízvezeték) (kulturális/1985)
- Strassbourg, Grand Ile (történelmi központ) (kulturális/1988)
- Párizs, a Szajna partja (a Pont de Sully és a Pont d'Iéna között) (kulturális/1991)
- A Notre-Dame katedrális, Saint Remi egykori kolostora és Palais du Tau, Reims(kulturális/1991)
- Bourges katedrálisa (kulturális/1992)
- Avignon történelmi központja a pápai palotával (kulturális/1995)
- Canal du Midi (kulturális/1996)
- Carcassonne történelmi erődvárosa (kulturális/1997)
- A Santiago de Compostelába vezető zarándokút franciaországi szakasza (kulturális/1998)
- Lyon történelmi óvárosa (kulturális/1998)
- Saint-Emilion törvényszéke (kulturális/1999)
- A Loire völgye Sully-sur-Loire és Chalonnes között (kulturális/2000)
- Provins, középkori kereskedőváros (kulturális/2001)
- Le Havre, az Auguste Perret által újjáépített városrész (kulturális/2005)
- Belgium és Franciaország középkori harangtornyai (kulturális/1999, 2005)
Külső hivatkozások
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Kormányzati oldal: http://www.premier-ministre.gouv.fr/en/acteurs/gouvernement
- Külügyminisztérium: http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/
- Budapesti Nagykövetség: http://www.ambafrance-hu.org
- Tartózkodási hatóság: http://www.anaem.fr/
- Munkaügyi hivatal: http://www.social.gouv.fr
- Adóhivatal: http://www.budget.gouv.fr/
- Egészségbiztosítási szerv - L'Assurance Maladie en Ligne: http://www.ameli.fr/
- Nyugdíjbiztosíási szerv - Caisse nationale d'assurance vieillesse:http://www.cnav.fr/
- EU INFO Tájékoztatási Szolgálat: http://www.touteleurope.fr/
- A francia soros elnökség honlapja (2008. II. félév) honlapja: http://www.ue2008.fr
