Málta
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Málta
Málta szigetország Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetország fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Az Európai Unió tagállama. A Földközi-tenger egyik igen fénylő gyöngyszeme, kristálytiszta tengerrel, rengeteg napfénnyel és kulturális emlékek garmadával örvendezteti meg látogatóit. A Máltai Köztársaság területe három szigetből adódik össze, úgy, mint Málta, Gozó és Cominó.
Valletta (La Valletta, Valette)
Málta jelenlegi fővárosa egy jól védhető félsziget végén fekszik, hatalmas erődrendszerrel körülvéve. A város nevét Jean Parisot de la Valette-ről, a lovagrend 1557-68 között uralkodó nagymesteréről kapta. A város mértanilag tervezett, szűk utcái szabályos négyzethálót alkotnak. A házakhoz szükséges követ a város alól hozták fel, több kilométeres alagútrendszert hátrahagyva.
A város központján, a Triq ir-Reppublika-n (Köztársaság utca) végigsétálva és kis bolyongást téve a környező utcákban a város összes látnivalóját megnézhetjük. Ezek közül a fontosabbak: a városkapu, a Szent Jakab erőd (St. James Cavalier) és a Szent János bástya, a Lovagok szállása (Auberge de Castille), a Régészeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum, a Szent János társkatedrális (a „társa” Mdinaban található) és a Caravaggio Múzeum, a Nagymesterek palotája (ma a köztársasági elnök hivatala és parlamenti üléseket is tartanak itt), a Szent Elmo erőd (a máltai Rendőrakadémiának ad otthont), a Játékmúzeum, Szent Pál hajótörésének temploma és a Karmelita templom, a Szent Domonkos templom valamint a Manoel Színház (Málta legjelentősebb színháza).
A szigeten Vallettát megközelíteni a legkönnyebb. Minden buszjárat innen indul a sziget többi városába. A város partján épült a Grand Harbour (Nagy Kikötő), ide érkeznek be az Olaszországból érkező utasszállító-hajók is.
Földrajz
Domborzat
Málta egy, a Földközi-tengeren található szigetvilág, Szicíliától 93 kilométerre délre. Csak a három legnagyobb sziget, Málta-szigete Malta , Gozo Ghawdex és Comino Kemmuna lakott. A szigetek partvonalát tagoló számos öböl jó kikötőket biztosít, a szigetek tájait alacsony hegyek és fennsíkok jellemzik. A legmagasabb pont a Málta-szigeti Ta'Dmejrek, 253 méter. A felszíne nagyrészt elkarsztosodott mészkőtáblákból áll.
Éghajlat
Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Gyakorlatilag csak ez a két évszak van, ami a szigeteket a turisták kedvelt célpontjává teszi.
Az évi csapadék mennyisége: 500 mm.
Történelem
Kr. e. 5200 körül már lakott sziget volt, fejlett történelem előtti civilizációval. Kr. e. 3500 után mintegy évezreden át templomokat emeltek, ezekből több fennmaradt, ma is látható. Ilyen templom például a Gozo szigetén található Ggantija, amely jelenlegi tudásunk szerint a Föld legrégebbi szabadon álló építménye, idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. (lásd: megalitikus kultúra) Kr. e. 1000 körül a föníciaiak a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el. Kr. e. 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került Melita néven. Kr. e. 200 körül a rómaiak foglalták el.
60-ban Pál apostol hajótörést szenved Máltán, kb. három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget É-Ny-i részén lévő öblöt. Az őskeresztények katakombái ebből az időből maradtak fenn. 870-től arab uralom, jelentősen befolyásolták a helyi kultúrát, főként a máltai nyelvet. Ekkor lett a sziget Malta. 1127-ben a szicíliai normannok jöttek, ekkor Málta újra keresztény lett. Körülbelül ekkor jött létre a máltai nemesség, amely ma is létezik, 32 nemesi címet még ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Djar il Bniet és Buqana bárói.
1530-ban a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom. 1565-ben A harcos szerzetesrend, akik ma "Szuverén Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte a török (oszmán) támadást, amely után megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül.
1798-ban a lovagrend uralma véget ért, amikor I. Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban a britek foglalták el a szigeteket. 1814-ben a párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett, és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált. Málta szigete a világ legjobban megerősített helyei közé tartozott. A kb. fél budapestnyi területű szigeten a második világháború során négy repülőtér (Luqa vagy Safi, Ta Qali, Hal Far, Kalafrana) is volt a számtalan erődítményen kívül. A II. világháború során fontos szerepet játszott a tengelyhatalmak hajózási útvonalaihoz való közelsége miatt; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható. 1879-től a lovagrend Nagymestere ország nélküli államfőként regnál. 1964. szeptember 21-én az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet brit királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt; de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő. 1964 óta a Nemzetközösség és az ENSZ, valamint 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A L-Innu Malti Málta nemzeti himnusza. Dr. A. V. Laferla, a máltai általános iskolák igazgatója bízta meg Dun Karm Psaila ismert pap-költőt valamikor 1922-23 folyamán, hogy írjon iskolai indulót dr. Robert Samut zenéjére. Dun Karmnak, miközben írta a szöveget, az az ötlete támadt, hogy ima formájában írja meg.
Dun Karm, aki később Málta nemzeti költője lett, át akarta hidalni a politikai pártok közti szakadékot és egyesíteni akarta a népet a vallás és hazaszeretet erejével. A himnuszt 1923. február 3-án játszották először, és 1945-ben lett az országban hivatalos.
Hivatalos változat
Lil din l-art ħelwa, l-Omm li tatna isimha,
Ħares, Mulej, kif dejjem Int ħarist:
Ftakar li lilha bl-oħla dawl libbist.
Agħti, kbir Alla, id-dehen lil min jaħkimha,
Rodd il-ħniena lis-sid, saħħa 'l-ħaddiem:
Seddaq il-għaqda fil-Maltin u s-sliem.
Istenem, ahogy még nem vigyázztál senkire,
úgy vigyázz erre a mi anyaföldünkre.
Tartsd gondolataidban Őt, kit oly szépnek teremtettél!
Bölcsességéért tiszteljék az urat,
Legyen könyörületes az úr és erős az ember.
erősíts meg bennünket az egységben és békében!
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Málta 1964 óta független. 1974 decembere óta parlamentáris köztársaság. Az ország feje az államelnök, reprezentatív feladatkörrel rendelkezik.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az elnök, akit az egykamarás parlament, a Képviselőház (Kamra tar-Rappreżentanti) választ, a parlamenti többséget szerzett párt vezetőjét jelöli ki miniszterelnöknek.
Szintén az elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a kormányhivatalokat vezető minisztereket. A kabinet tagjait szintén a Képviselőház tagjai közül választják, amely 65-69 tagú, tagjait az arányos képviselet alapján választják. Választásokat 5 évente tartanak.
Kormányzati oldal: http://www.gov.mt/index.asp?l=2
Népesség
Általános adatok
- Lakossága: 404 039 fő
- Népsűrűség: Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül *1 250 lakossal.
- Népességnövekedés: +6,9%
- Születéskor várható élettartam:
A népesség az arabok, a britek, az olaszok és a föníciaiak leszármazottaiból áll. A szigeten élő külföldiek nagy része brit. A muszlim közösség létszáma 2 250 fő, ők észak-afrikaiak, akik máltaiakkal házasodtak össze.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Etnikai kisebbségek Máltán nincsenek.
- Nyelv: Málta két hivatalos nyelve a máltai (egy, a sémi-hámi nyelvcsaládba tartozó nyelv) és az angol, de sokan olaszul is beszélnek.
- A katolikus vallás az ország (törvény szerinti) államvallása, 90% körüli hívővel, a vallásszabadság biztosított.
Gazdaság
Málta fő kincsei a mészkő, a jó földrajzi elhelyezkedés, és a termelékeny munkaerő. Az ország csak mintegy 20%-át termeli meg élelmiszerszükségletének, ivóvízkészletei szűkösek, és nincsenek saját energiahordozói. A gazdaság a külkereskedelemtől (a sziget hajózási csomópont), az ipartól (elektronikai és textilipar), és a turizmustól függ.
A gazdaság legfőbb ágazata a szolgáltatás, az idegenforgalom.
Málta privatizálta az állami vállalatokat, és felszabadította piacait az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt. Málta és Tunézia tárgyalásokat folytat az országok közti kontinentális talapzat gazdasági, főleg olajkitermelési célú kihasználásáról.
Média
Az ország legnagyobb napilapja a The Times of Malta (vasárnapi kiadása a Sunday Times). További lapok: The Malta Independent, Malta Today (hetilap), The People (bulvár), The Malta Star (online-újság).
Máltán egy rádió a Radju Malta és egy televízió a TVM van.
Sport
Labdarúgás: Málta vezető labdarúgó-csapata a 26-szoros bajnok Sliema Wanderers csapata, melyet 1909-ben alapítottak.
A máltai Premier League csapatai: Birkirkara • Floriana • Hibernians • Marsaxlokk • Mqabba Hamrun Spartans • Msida Saint-Joseph • Pietà Hotspurs • Sliema Wanderers • Valletta
Ünnepek
- március 31. nemzeti nap (az utolsó brit katona is távozik 1979)
- szeptember 8. A győzelem napja (1565)
- szeptember 21. a függetlenség napja (1964)
- december 13. A köztársaság napja (1974)
Érdekességek
Magyar utazónk is járt Máltán, gróf Forray Iván 1842-ben, akinek a szigetről készült festményei Utazási album c. könyvében jelentek meg, 1858-ban. A XIX. század végén az erdélyi Erődi Béla professzor is utazást tett Máltán, erről készült könyve 1895-ben jelent meg. Utazásom Sicilia és Málta szigetén.
Utazás
Érdekességek
A máltaiak 95 százaléka hívő.
Hivatalos nyelve a máltai és az angol.
Az ország elnevezése biztonságos kikötőt jelent.
Az EU legsűrűbben lakott tagállama.
Az Európai Unió legkisebb tagállama.
Magyar külképviselet Máltán
Máltán a tiszteletbeli főkonzulunk elérhetőségei:
Sliema Felügyelő külképviselet: Róma
Cím: Il Piazzetta Tower Road, Sliema SLM 16, Malta
Előhívó: (00)-(3562) Telefon: 1-320-963
Tiszteletbeli főkonzul: Michael Soler
Fax: 1-320-962
E-mail: msoler@daystar.com.mt
Tanulás
A máltai oktatási rendszer, a gyarmati múlt jegyeit viseli magán, így nagyban hasonlít az angolszászra. Három nagy szintre tagolódik a rendszer: alapszintű oktatás (5-11 éves kor), másodfokú oktatás (11-16év) és a harmadik szint (16+). A szülők dönthetnek hogy állami, egyházi vagy magániskolába íratják gyermeküket. 16 éves korig az iskola látogatása kötelező. A középiskola után érettségi vizsgát tehetnek a diákok. Máltán egy egyetem van, amely külföldön is jó hírnévnek örvend. Az oktatás nyelve az angol.
A máltai oktatási rendszerről bővebben: http://www.aboutmalta.com/EDUCATION/
Világörökség
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO a alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- Hal Saflieni Hypogäum (föld alatti szentély) (kulturális/1980)
- Valletta városa (kulturális/1980)
- Málta megalit templomai (kulturális/1980)
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Külügyminisztérium: http://www.foreign.gov.mt/
- Budapesti Nagykövetség: Cím: Ausztria 1010 - Bécs, Opernring 5/1.; Előhívó: 0043 Telefon:1 5865-010 Fax: 1 5865-0109; E-mail: maltaembassy.vienna@gov.mt
- Tartózkodási hatóság: http://www.mjha.gov.mt/
- Munkaügyi hivatal: http://www.etc.gov.mt
- Adóhivatal: http://www.mfin.gov.mt
- Egészségbiztosítási szerv: http://www.sahha.gov.mt
- Nyugdíjbiztosítási szerv: http://www.welfare.gov.mt
- Euró Tájékoztató Szolgálat: http://www.euro.gov.mt/
