Svédország
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Svédország
Utazás
Érdekességek
A svéd gyufagyártók adják a világtermelés közel egyharmadát.
A svéd koronát a mai napig Napóleon egyik tábornokának leszármazottai tehetik a fejükre.
Az EU-ban a svéd férfiak kötik meg legkésőbb első házasságukat.
A legtöbb tejet a svédek fogyasztják az EU-ban.
A svédek karácsonyi ajándékait egy Jultomten nevű manó hozza.
1901 óta itt ítélik oda a Nobel-díjakat.
Magyar külképviseletek Svédországban
Stockholm Nagykövetség
Cím: Dag Hammarskjölds väg 10 115 27 Stockholm
Előhívó: (00)-(46)-(8) Telefon: 661-67-62, 662-56-75
Ügyeleti telefon: a központi telefonszámok hívásakor, a magyar nyelvű menü kiválasztását (1-gomb), és a 0-gomb megnyomását követően, a telefonközpont kapcsolja az ügyeletest
Fax: 660-29-59
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Iklódy Gábor
E-mail: secretariat@huembsto.se
Honlap: www.huembsto.se/; www.mfa.gov.hu/emb/stockholm
Akkreditált országok: Svédország
Stockholm Konzuli hivatal
Cím: Laboratorirgaten 2, 115 27 Stockholm, Levelezési cím: Box 24 125, 104 51 Stockholm
Előhívó: (00)-(46)-(8) Telefon: 663-66-39 (konzuli telefonidő - hétfő, szerda: 13.00-15.00; kedd, csütörtök: 9.00-12.00)
Ügyeleti telefon: 661-67-62, 662-56-75 (1-es gomb magyar nyelvű menű, majd a 0-gomb megnyomását követően a telefonközpont kapcsolja az ügyeletest)
Fax: 661-80-62
Konzul: dr. Szabó S. Balázs
E-mail: consulate@huembsto.se
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.00-11.00
Konzuli kerület: egész Svédország
A Svéd Király
XVI. Károly Gusztáv, 1946. április 30-án született a Hága Palotában. Tanulmányait a stockholmi királyi palotában kezdi meg, majd 1966-ban érettségizik a Sigtuna Bennlakásos Gimnáziumban. Az érettségit követõen a katonai szolgálatot választja, két és fél év kiképzésen vesz részt a hadseregben, a haditengerészetnél és a légierõnél, különös hangsúlyt fektetett a tengerészetre, amelyben tiszti fokozatot ért el, és számos hajón szolgált. 1968 és 1969 között Károly Gusztáv felsõfokú tanulmányokat folytatott történelem, szociológia, politikatudomány, pénzügyi jog és közgazdaság témakörökben az Uppsalai Egyetemen, majd a Stockholmi Egyetemen közgazdaságtant is tanult. Károly Gusztáv részt vett a svéd állandó ENSZ-képviselet munkájában, dolgozott a londoni svéd nagykövetségen és Franciaországban is. 1973-ban, VI. Gusztáv Adolf halálát követõen, 27 évesen lett Svédország királya. 1976-ban feleségül vette a német Silvia Sommerlath-ot, akitől három gyermeke született. XVI. Károly Gusztáv kedveli a vadászatot, a vitorlázást és a síelést. Világszerte ismert környezetvédő tevékenységéről, a WWF szervezet svédországi ágának tiszteletbeli elnöke
Svéd kormány
A svéd parlament (Riksdag) elnöke jelöli ki a leendő miniszterelnököt. Kormányt csak úgy lehet alakítani, ha a miniszterelnök-jelöltet és kormánytagjait a Riksdag többségi szavazással megszavazza. Ami érdekesség, hogy bármely miniszter ellen be lehet nyújtani bizalmatlansági indítványt. Ha a minisztert leszavazzák (elfogadják a bizalmatlansági indítványt), az egész kormány is bukik vele. Ekkor a kormányalakítási procedúrát újra le kell folytatni.
Kormányzati oldal: http://www.sweden.gov.se/
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A svéd nemzeti himnusz (Nationalsången) szövegét Richard Dybeck írta 1844-ben, és 1866 óta nemzeti himnusz. A dallamvilágot egy svéd népdal szolgáltatta.
Hivatalos változat svéd nyelven
Du gamla, Du fria, Du fjällhöga nord
Du tysta, Du glädjerika sköna!
Jag hälsar Dig, vänaste land uppå jord,
/: Din sol, Din himmel, Dina ängder gröna. :/
Du tronar på minnen från fornstora dar,
då ärat Ditt namn flög över jorden.
Jag vet att Du är och Du blir vad du var.
/: Ja, jag vill leva jag vill dö i Norden. :/
Jag städs vill dig tjäna mitt älskade land,
din trohet till döden vill jag svära.
Din rätt, skall jag värna, med håg och med hand,
/:din fana, högt den bragderika bära. :/
Med Gud skall jag kämpa, för hem och för härd,
för Sverige, den kära fosterjorden.
Jag byter Dig ej, mot allt i en värld
/: Nej, jag vill leva jag vill dö i Norden. :/
Világörökség
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO az alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- A drottningholmi Királyi Palota (kulturális/1991)
- Birka és Hovgården (viking települések) (kulturális/1993)
- Az Engelsbergi Vasmű (kulturális/1993)
- Tanum sziklarajzai (kulturális/1994)
- Skogskyrkogården (temető) (kulturális/1994)
- A Hanza-város Visby (kulturális/1995)
- A Lapp-vidék (kulturális/természeti/1996)
- Gammelstad templomközössége, Luleå (kulturális/1996)
- Karlskrona hadikikötője (kulturális/1998)
- A Magas Part (természeti/2000)
- Dél-Aland mezőgazdasági körzete (kulturális/2000)
- A Nagy Copper-hegy (Rézhegy) bányászati területe Falunban (kulturális/2001)
- Varberg Rádióállomás (kulturális/2004)
- A Struve földmérő vonal (Fehéroroszország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Moldovai Köztársaság, Orosz Föderáció, Svédország, Ukrajna) (kulturális/2005)
Svédország alkotmánya
A svéd alkotmányt 1812. szeptember 26-án fogadták el.
Az alkotmány elfogadása óta 7 jelentős módosítás történt, melyek a következők: miniszteri reformok (1840), a kétkamarás parlament bevezetése (1866), választójogi reformok (1909-1921), a felsőház megszüntetése (1969), emberi jogi reformok (1975), öröklési törvény (1979) és kormányszerkezeti reformok (1995).
Az alkotmány 13 fejezetből és átmeneti rendelkezésekből áll. A fejezetek rendre 9, 20, 12, 10, 7, 10, 8, 19, 13, 9, 14, 8, 13 cikkelyből állnak, ez összesen 152 cikkelyt jelent. Az átmeneti rendelkezések további 13 cikkelyt adnak, a trónöröklésről szóló fejezet pedig 9 cikkelyből áll. A svéd alkotmány alapvetően 13 fejezetből áll, ezt követi átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos további 4 fejezet, végül a trónöröklést szabályzó fejezet zárja. A fejezetcímek a következők:
1. A kormányzás alapelvei, 2. Alapvető jogok és szabadságok , 3. A Riksdag (A Parlament), 4. A Riksdag munkája, 5. Az államfő, 6. A kormány , 7. A kormány munkája, 8. A törvények és más rendelkezések, 9. Pénzügyi hatáskör, 10. Kapcsolat más államokkal, 11. Az igazságügyi és általános közigazgatás, 12. Az ellenőrző hatalom, 13. Háború és háborús veszély, 14. Átmeneti rendelkezések az 1974: 152-es törvénnyel kapcsolatban, 15. Átmeneti rendelkezések az 1976: 871-es törvénnyel kapcsolatban, 16. Átmeneti rendelkezések az 1979: 933-as törvénnyel kapcsolatban, 17. Átmeneti rendelkezések az 1994: 1375-ös törvénnyel kapcsolatban, 18. A trónöröklés rendje.
Az alkotmány által meghatározott politikai intézmények
A svéd alkotmány határoz a parlamentről (Riksdag), az államfőről, a kormányról
Ezek hatásköre az alkotmány alapján:
A Riksdag
A Riksdag a legfőbb népképviseleti szerv. Szabad, titkos és közvetlen módon választják meg az állampolgárok. Az egykamarás parlament 349 képviselőből áll. Megválasztja a miniszterelnököt, az ombutsmanokat és a Számvevőszéket. Lemondathatja az uralkodót. Ha az utódlási törvényeknek megfelelően nincs alkalmas jelölt a trónra, akkor a parlament a kormány javaslatára kijelöli az ideiglenes kormányzó személyét. Törvényeket hoz, meghatározza az adókat és dönt a közpénzek felhasználásáról. Felügyeli a kormányt és a közigazgatási szerveket. Ha a kormány megvonja bizalmát a valamely minisztertől, akkor a házelnök lemondatja az adott minisztert. Ha visszavonul vagy meghal a miniszterelnök, akkor a házelnök a kormány többi tagját is elbocsáthatja. Kijelöli a választást felügyelő bizottságot, megválasztja a házelnököt, a három alelnököt és a bizottságokat. Minden esetben választ az alkotmánnyal, a költségvetéssel és az adózással foglalkozó bizottságokat. A Riksdag Stockholm-ban ülésezik, de a parlamentnek joga van máshol összehívni a gyűlést ha biztonságát vagy szabadságát fenyegetettnek érzi. Rendkívüli intézkedéseket vezethet be háború, fenyegető háborús veszély vagy súlyos gazdasági válság esetén- például adónövelés. A parlament elé került ügyekben bármely képviselőnek joga van javaslatot tennie. Csak a parlament beleegyezésével vonhatja vissza egy képviselő a mandátumát.
Az államfő
A trónon lévő király vagy királynő az öröklés rendjéről szóló törvénnyel összhangban az államfő. Nemétől függetlenül azonos hatáskörökkel bír, nem tartozik cselekményeiért felelősséggel. Feladatai kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódnak, még külföldre való utazásához is a miniszterelnök hozzájárulása szükséges. Az államfő informálását a miniszterelnök biztosítja. Ha a kormány rendkívüli kabinetgyűlést hív össze, akkor az államfő elnököl az ülésen. Ha betegség, távollét vagy bármely egyéb okból az uralkodó képtelen ellátni feladatait, akkor visszatéréséig a királyi család egy tagja, mint kormányzó teljesíti azokat. A kormányzó az uralkodóhoz hasonlóan nem tartozik felelősséggel cselekményeiért.
A kormány
A kormány a miniszterelnökből és az általa kijelölt miniszterekből áll. Dönt az ügyekről a kormányüléseken és a közigazgatás is a kormánynak alárendelten működik. Előterjeszti a költségvetést, minisztériumokat hozhat létre és kegyelmet gyakorolhat. A kormány felelős a parlamentnek, munkáját a Riksdag bizottságai és képviselői ellenőrzik. Ha a miniszterelnök rövid ideig nem tudja ellátni feladatait személyes okokból, akkor miniszterei közül helyettest nevezhet ki.
A törvényhozás folyamata az alkotmány szerint
Mielőtt a kormány a Riksdag elé terjeszt egy törvényjavaslatot, át kell tekinteni minden lehetséges alternatívát azzal kapcsolatban. Ezt a feladatot az egy vagy több tagot magába foglaló vizsgálóbizottság tölti be. Tagjai lehetnek szakértők, hivatalnokok, vagy politikusok. A vizsgálóbizottság javaslatait írásban terjeszti a ház elé. Ezután a kormány véleményezés céljából továbbküldi a közhivatalokhoz, szervezetekhez és önkormányzatokhoz.
Miután a vizsgálóbizottság bemutatta a jelentését a kormánynak, az elfogad egy irányvonalat a jelentés alapján, annak további véleményezése után. Ezek alapján előterjeszti saját törvényjavaslatát. A törvényjavaslatot továbbítják a Törvényhozási Tanács felé, amely megvizsgálja, hogy nem sért-e valamilyen életben lévő törvényt. Miután ez megtörtént a kormány a Riksdag elé terjeszti a törvényjavaslatot.
A Riksdag-ban ülő bármely képviselő, vagy képviselőcsoport terjeszthet elő törvényjavaslatot egyéni indítvány formájában. Ezeket csak a kormány törvényjavaslata után lehet előterjeszteni és a kormány törvényjavaslatán, kell, hogy alapuljanak.
Miután a kormány vagy képviselők előterjesztenek egy törvényjavaslatot, bejelentik az egész képviselőházban, de tárgysorozatba vételét egészen addig késleltetik, míg nincs az illetékes parlamenti tagokból összeállított bizottság által szigorúan megtárgyalva.
A parlamenti bizottságokat parlamenti képviselők alkotják és ők mérlegelik, hogy a beterjesztett törvényjavaslatok megfelelnek-e minden formai és szakmai előírásnak. Csak ezután dönthet a parlament a törvényjavaslat elfogadásáról. A bizottságok kisebb munkacsoportok formájában dolgoznak, szakterülettől függően 15 van belőlük.
A parlamenti bizottságok tagjai a bizottsági gyűléseken felmerülő problémákról, vitákról, fontos kérdésekről egyeztetnek a képviselőházban ülő párttársaikkal egy zárt pártgyűlés keretein belül, melyet a Riksdag-ban tartanak.
Miután a bizottság engedélyezi a törvény tárgysorozatba vételét, következik a képviselőházi vita. Ennek befejeztével a parlamentben jelenlévő képviselők szavaznak a törvényjavaslat elfogadásáról. A kormányt rövid írásos üzenetben értesítik az eredményről, mely ezt követően végrehajtja a parlament döntését és törvénybe iktatja a javaslatot.
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Budapesti Nagykövetség (angol és svéd nyelven): http://www.swedenabroad.com/budapest
- Tartózkodási hatóság: http://www.migrationsverket.se/
- Munkaügyi hivatal: http://www.ams.se
- Adóhivatal: http://www.skatteverket.se/
- Egészségbiztosítási szerv: http://www.forsakringskassan.se/
- Nyugdíjbiztosítási szerv: http://www.rfv.se
