Szlovénia
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Utazás
Hasznos tudnivalók utazóknak
Mikor érdemes utazni
Érdemes lehet utazni áprilistól szeptemberig. Július és augusztus a főidény úgyhogy ilyenkor minden egy kicsit drágább. A kirándulni vágyóknak, a tavasz és az ősz a legalkalmasabb, mivel nincs túl meleg, de már esők sem nagyon várhatók. Az Alpokban a hó sokáig megmarad, ritkán még júliusban is találni. Októberben és novemberben sokat esik az eső, hogyha ekkor utazunk ezt ajánlatos figyelembe venni. A téli sportok szerelmeseinek december és március között a legalkalmasabb útrakelni, de jó tudni, hogy a karácsony utáni és a kora februári időszakban az iskolai szünetek miatt a sípályák túlzsúfoltak lehetnek.
Mit vigyünk magunkkal
A megszokott csomagunkon kívül a következő dolgokat vigyük még magunkkal: kabátot vagy meleg pulóvert (főleg a hegyekbe utazóknak - hidegek az éjszakák!), esernyőt, fürdőruhát (nem csak annak, aki a tengerhez megy, bármikor kedvünk támadhat egy közeli termálfürdő meglátogatásához), az általános tisztálkodási eszközöket, lepedőt és párnahuzatot (főleg, ha ifjúsági vagy turistaszállásokat veszünk igénybe, ide elkelhet egy jó lakat is!), zsebkést, üvegbontót, dugóhúzót. elemlámpát, iránytűt (főleg, ha túrázni is megyünk), elektromos eszközeinkhez kábelhosszabbítót, univerzális dugót a mosogatókhoz, napszemüveget, "tisztasági csomagot", napfényvédő-krémet (a hegyekben is erősen süt nyáron a nap!). És természetesen úti okmányainkat, no meg pénzt.
Nyitva tartás
Mivel az Szlovéniában az üzletek nyitva tartása nem egységes, csak általánoságban lehet elmondani, hogy 7.00-től vagy 8.00-tól 19.00-ig vagy 20.00-ig (szombaton 13.00-ig, esetleg 14.00-ig) tartanak nyitva. Télen az üzletek ennél korábban is zárhatnak. Vasárnap csak kevés üzlet árusít, általában ezek idegenforgalmi központokban találhatók. A tengerparton az üzletek a déli időszakra bezárhatnak.
A bankok a déli időszakban bezárnak, így 9.00-től 12.00-ig, majd 14.00-től 17.00-ig (szombaton csak délelőtt) vannak nyitva. A kormányhivatalok 15.00-ig állnak rendelkezésre.
A postahivatalok 8.00-tól 18.00-ig, szombaton 8.00-tól 12.00-ig, és vasárnap 9.00-től 11.00-ig vehetők igénybe. Nagyobb városokban a nyitva tartás ettől eltérő lehet, ott általában tovább vannak nyitva.
Az éttermek általában reggeltől 23 óráig fogadják a vendégeket.
A múzeumok általában 10.00-től 18.00-ig látogathatók, de figyelni kell arra, hogy előfordulnak szünnapok is.
A gyógyszertárak 7.00-től 20.00-ig tartanak nyitva.
Háziállatok
A 2004. október 1-től hatályba lépett ún. háziállat-útlevél megkönnyíti a háziállatok utaztatását az Európai Unióban. Minden macskának és kutyának rendelkeznie kell ilyen útlevéllel, mely Unió-szerte elismert igazolásként szolgál arra, hogy a háziállat megkapta a veszettség elleni védőoltást. Az útlevél egyéb információkat is tartalmaz arról, hogy az állat előzőleg milyen orvosi kezelésben, ellátásban részesült.
A szükséges engedélyek beszerzésében a területileg illetékes hatósági állatorvos (aki nem feltétlenül ugyanaz, mint a háziállat kezelőorvosa) segít. További információkért érdemes megkeresni a Megyei Állategészségügyi Hatóságot is.
Érdekességek
Az ország 1991-ben, tíznapos háborúban vívta ki függetlenségét.
A síelés a XVII. századtól kezdve elterjedt az országban.
A Mount Everestet megmászó első házaspár szlovén volt.
Az ország 56 százalékát erdő borítja.
Nagykövetség
Ha a magyar utasnak valamilyen komolyabb problémája adódik, forduljon a magyar nagykövetséghez. Magyar Nagykövetség Ljubljana:
Cím: 1210 Ljubljana-Sentvid ,Ulica Konrada Babnika 5.
Előhívó: (00)-(386)-(1)
Telefon: 512-1882,
Ügyelet: 512-1870
Fax: 512-1878
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Czukor József
E-mail: mailto:huemblju@siol.net
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/ljubljana
Akkreditált országok: Szlovénia
Idő
Szlovéniában a közép-európai időszámítás van érvényben, nyáron nyári időszámítást alkalmaznak (mint Magyarországon, +1 óra), az óraállítást az EU szabványához igazították.
Egészségügy
Szlovénia egész területe egészséges, nem kell félnünk különböző fertőzésektől. A csapvíz mindenhol iható. Az egészségügyi ellátás jó, hasonló hazánkéhoz, a baleseti ellátás nemzetközi egyezmények szerint ingyenes, ha rendelkezünk Európai Egészségbiztosítási Kártyával (ezt Magyarországon a megyei OEP kirendeltségeken lehet beszerezni). Ha viszont tökéletes biztonságot akarunk élvezni, kössünk utazási biztosítást is ez például poggyász-kár esetén felettébb hasznos lehet.
A gyógyszertárak (lekarna) valamint az orvosi rendelők (zdravnik / zdravniška ordinacija) általában a települések központjában találhatóak.
Mozgássérültek és az érzékszervi sérülésben szenvedők az ország néhány részén találhatnak maguknak megfelelő ellátást, de ez nem általános. Bővebb információk a Szlovén Köztársaság Mozgássérült Szövetségének (Zveza Paraplegikov Slovenije - Ljubljana, Štihova ulica 14, T: (01) 432-7138, Fax: (01) 432-7252) irodájában, valamint a TIC ljubljanai központi irodájában kaphatunk.
Elektromos áram
Többnyire 230 V-os váltóáram található mindenütt. A csatlakozók európai szabványúak, mint hazánkban.
Ünnepnapok
A nálunk is bevett ünnepeken kívűl (Húsvét, Pünkösd, Karácsony):
Január 1., 2. - Újév (Novo leto)
Február 8. - A Kultúra Napja (Prešernov dan, slovenski kulturni praznik) Április 27. - Az Ellenállás Napja (Dan upora proti okupatorju)
Május 1., 2. - A Munka ünnepe (Praznik dela)
Június 25. - A Nemzet Napja (Dan drľavnosti) Augusztus 15. - Nagyboldogasszony (Marijino vnebovzetje)
Október 31. - Reformáció Napja (Dan reformacije)
November 1. - Mindenszentek (Dan spomina na mrtve)
December 26. - A Függetlenség Napja (Dan neodvisnosti)
Sok városban ünneplik a Kresna Nočot (Június 23. - a nyár közepe) óriási tűzijátékokkal. Április 30.-án, Szent János Éjszakáján sokfelé májusfát állítanak. Szeptember 3.-án, Szent György napján, főleg Gorenjskában a gyerekek gyertyával ellátott kis papírhajókat úsztatnak a VI. sz.-i brit szentek megtérésének emlékére. Nem hivatalos ünnep a november 11.-i Szent Márton Napja sem, de az egyes területeken ilyenkor tartott Martinovanje nevű ünneplés az ide látogatót is lázba hozhatja (általános libavacsora).
Közlekedés
Szlovénia közlekedési viszonyai nagymértékben hasonlítanak a szomszédos Közép-Európai országok közlekedésére. Bár azt azért elmondhatjuk, hogy a jugoszláv múlt még mindig látható az ország közlekedésén: az ország legjobban még mindig Horvátországgal van összekötve, mint bármelyik másik szomszédos országgal. Ez a kötődés azonban egyre inkább lazul, hiszen a függetlenség kivívása óta a közúti közlekedés kelet-nyugati irányban óriási fejlődésnek indult, már van hazánkkal közvetlen vasúti összeköttetésük, de azért még vannak olyan települések, amelyek vasúton vagy közúton csak Horvátországon keresztül közelíthető meg.
Határátlépés
A magyar állampolgárnak 2004. május 1.-től már csak az érvényes személyi igazolványára van szüksége a beutazáshoz. Ezt az információt ki kell egészíteni azzal, hogy Horvátország felé/felől történő utazáskor csak az új típusú (kártya formájú) személyi igazolványt fogadják el. 14 éven aluliak, akik nem rendelkeznek saját személyazonosító okiratokkal, továbbra is útlevélre van szükségük az országba való belépéshez. Továbbutazáshoz azonban ajánlott lehet az útlevél megléte is. Autósoknak a magyar jogosítványra, forgalmi engedélyre és a nemzetközi biztosítást jelentő zöld kártya is szükséges, a határon kérhetik. A nemzetközi jogosítvány nem kötelező. Ha a szálláshelyen elkérik útlevelünket, mindenképpen kérjünk helyette valamilyen igazoló okmányt, nehogy útlevelünk hiánya egy ellenőrzés során gondot okozzon.
Magyarországot elhagyni, csak a hivatalos felségjelzéssel (H betű) lehetséges. Ezen kívül Szlovéniában is szükségünk van azokra a felszerelésekre (elakadást jelző háromszög, izzókészlet, stb.), amelyek itthon is kötelezőek.
Autóbusz
A belföldi utazásokra ajánlatosabb a buszközlekedést választani, mint a vasútit, mivel sokkal kényelmesebb, nem igényel átszállásokat, és nem utolsósorban meglehetősen olcsó. Információkat a helyi buszpályaudvarokon, vagy az utazási irodákban kaphatunk.
Vasút
A szlovén vasút európai színvonalú, bár néhány szárnyvonalon elég ritkán járnak a vonatok. Az előre megváltott jegyek a megváltástól számított négy hónapon belül érvényesek. Az európai vasúti egyezményeket a szlovén vasutak is alkalmazzák, erről, a nemzetközi menetrendről és az esetleges kedvezményekről itthon bővebben a MÁV-tól szerezhetünk információkat (MÁV központi információ: 342-9150, 322-4052, Déli-pu.: 175-6293, Keleti-pu.: 113-6835; internet: www.elvira.hu).
Közút
Sajnos a közutak keskenyek, túlzsúfoltak, ráadásul igen sok a gépkocsi (1000 főre 318 autó jut), elkelne a bővítés és a felújítás. Hétvégeken, főleg nyáron, Maribor és Koper között az összes úton bármikor dugóba kerülhetünk.
Sebességkorlátozások: autópályán 130 km/h, lakott területen kívül: 90 km/h, lakott területen: 50 km/h. Autóbusszal és utánfutót, lakókocsit húzó személyautóval lakott területen kívül mindenhol 80 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. A közlekedési szabályok ugyanazok, mint hazánkban. A biztonsági öv (ahol be van szerelve, ott a hátsó ülésen is), valamint a motorosoknak a bukósisak használata mindenhol kötelező! Lakott területen kívül kötelező a tompított fényt bekapcsolni. Megengedett véralkoholszint: 0,5 g/kg, de hivatásos vezetőknek 0 g/kg. Szlovéniában a városokban jól kiépített kerékpárutakat is találhatunk. A stoppolásra vonatkozó szabályok és ajánlások megegyeznek a hazaiakkal.
Ljubljanában és a nagyobb városokban általában nehéz parkolni. Sohase álljunk meg tilosban, mert a bírságok igen magasak lehetnek, de előfordul, hogy elszállítják az autónkat is. A parkolókban általában parkolójegyet kell váltani.
Szlovénia hegyvidékein található közúti hágók közül a Jezersko, a Ljubelj, a Koren, a Radeče, a Vršič és a Predel télen (novembertől áprilisig) nehezen, vagy egyáltalán nem járható. Ha ezeken keresztül akarunk menni, előtte feltétlenül érdeklődjünk a környező településeken a hágók állapotáról. A Korensko sedlón (18%-os emelkedő!), a Ljubeljen, valamint a Jezerski vrhen egész évben tilos lakókocsival közlekedni!
A szlovén rádió I. és II. programján 6.30-kor adriai időjárás-jelentést és közlekedési információkat hallhatunk; nyáron hétvégenként 14.30-tól 22.00-ig óránkét közlekedési információkat közölnek; az I. programon minden nap 9.30-kor időjárás-jelentést, turisztikai és közlekedési információkat kapunk. Mindhárom adás német, angol és olasz nyelven is elhangzik.
A benzinkutaknál a hazánkban kapható benzin és olajfajtákat is megtalálhatjuk. Nem árt tudni, hogy az országban sok benzinkút csak nappal (8.00 - 20.00 között) és munkanapokon üzemel. A benzin Szlovéniában olcsóbb, mint itthon, ezért érdemes ott tankolni.
Ha bármilyen közlekedési vagy műszaki problémánk adódna, forduljunk bizalommal a Szlovén Autóklub (Avto Moto Zveza Slovenije - AMZS; központja: Ljubljana, Dunajska 128, tel.: (01) 530-5100; fax: (01) 530-5410; Internet: www.amzs.si; E-mail: info.center@amzs.siAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges ) szerveihez. Az autóklub segélyvonala bárhonnan elérhető az országban a 1987-es telefonszámon is. AMZS központok: (24 órás szolgálat): Ljubljana, Maribor, Kranj, Koper, Otočec, Celje, Postojna, Tepanje; (7.00 - 20.00): Murska Sobota, Dravograd, Nova Gorica, Črnomelj.
Autókölcsönzés
A nemzetközileg ismert és a hazai cégek (Avis, Budget, Eurodollar, Europcar, Hertz, Unis, Golfturist, Kompas, T in T) sokféle típusú gépkocsijai az összes idegenforgalmi szempontból jelentős helységben kölcsönözhetők.
A kölcsönzéshez szükséges egy legalább két éves vezetői engedély, valamint a vezetőnek legalább 21 évesnek kell lennie (ez függ a kölcsönzőtől). A legtöbb helyen a kölcsönzés díján felül letétet is kérnek. A kölcsönzési díj a társaságtól függ, hasonló árakon dolgoznak, mint Európa más országaiban.
Lehetőség van úgy kölcsönözni autót, hogy azt egy másik városban adjuk le. Erről a kölcsönzéskor informálódhatunk.
Helyi közlekedés
Taxi
Hazánkhoz hasonlóan nem a legolcsóbb közlekedési eszköz, de általában könnyen hozzájuthatunk. A legtöbb városban megtalálhatóak. A taxisofőrök általában szívélyesek, bár nem mindegyik beszél idegen nyelvet. Borravaló nem kötelező, de +10%-ot jónéven veszik.
Tömegközlekedés
A nagyobb városokban van helyijárati buszközlekedés. A buszok kényelmesek, bár néha zsúfoltak. A díjszabás városonként változó.
Ljubljanában az egy útra szóló menetdíjat az autóbusz-vezető mellett található dobozba kell bedobni (nincs pénzváltás!). Olcsóbb, az újságárusoknál (Delo), trafikokban és postákon kapható zseton. Napi (enodnevna vozovnica), heti (tedenska vozovnica) és havi jegyeket (mesečna vozovnica) a következő címen lehet váltani: Ljubljanski Potniški Promet (LPP), Celovška 160.
Pénzügyek
Árak
A szlovén árak nem érik el az EU-ban megszokott árakat, de magasabbak az itthon megszokottnál, ez még inkább a kiemelt üdülőterületeken érződik.
Bankkártyák
Bankkártyák közül a Visa, a MasterCard, az American Express és a Diners Club közismertek, manapság már a legtöbb helyen elfogadják a kártyákat, de kisebb falvakban, vagy boltokban főleg kézpénzzel tudunk kezdeni a legtöbbet. Ezért mindig ellenőrizzük, hogy az üzletekben elfogadják-e a kártyánkat. Általában a bejárati ajtókon - a hazai szokásoknak megfelelően - feltüntetik, milyen kártyákat fogadnak el fizetéskor. Az országban egyre több bankkártya-automata található, ezek általában a városközpontokban, illetve forgalmasabb helyeken találhatóak - akárcsak itthon.
A bankautomatákon szereplő szlovén kifejezések: prekinitev - törlés, popravek - javítás, sprememba - változtatás, potrditev - bevitel.
Borravaló
Szlovéniában, a szállodákban és az éttermekben a kiszolgálás díját már tartalmazza a számla. Szokás a figyelmes kiszolgálást 10% borravalóval díjazni. A taxisofőrök nem várják el a borravalót, de örülnek, ha a számlát felkerekítjük (maximum 10%-ig!).
Pénzváltás
2007. január 1-től Szlovénia hivatalos fizetőeszköze az euró (€). Mivel eurót bárhol válthatunk Magyarországon, jóval könnyebbé válnak a pénzügyek, pénzváltás.
Posta
Szlovéniában a postaládák sárgák, a települések főútjai mellett találhatóak, a Posta Slovenije (Szlovén Posta) kezelésében vannak.
Bélyeget (znamke) postákon, Delo és Tobak feliratú újságos standokon, valamint kisebb városokban a nagyobb szállodákban lehet vásárolni.
A posták általában reggel 8 órától este 6 óráig vannak nyitva, de a nagyobb városokban a főpostákon éjszakai ügyelet, valamint hétvégi nyitva tartás is van.
A levelek feladását a Sprejem pisemskih pošiljk feliratú ablaknál, a csomagokét pedig a Sprejem paketov feliratúnál lehet megtenni. A díjszabás általában megegyezik a hazai viszonyokkal.
Poste restante leveleket általában a települések főpostáján lehet átvenni (a fővárosban: 1101 Ljubljana, Slovenska cesta 32).
Hazánkkal ellentétben Szlovéniában a postákon lehet pénzt és utazási csekket (Eurocheque kivételével) is váltani, bár az árfolyam nem mindig kedvező.
Politikai rendszer
Végrehajtó hatalom
A köztársasági elnök és a kormány együttesen gyakorolja. Köztársasági elnök: Szlovénia köztársasági elnöke csak szlovén állampolgár lehet, feladatát az alkotmány rögzíti. Szlovénia köztársasági elnökét közvetlenül választják titkos és általános választással. Megbízatása öt évre szól, és ugyanaz a személy egymásután legfeljebb kétszer töltheti be a tisztséget. Kormány: A miniszterelnököt a nemzetgyűlés választja meg az összes képviselő szavazattöbbségével, titkos szavazással. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a Nemzetgyűlés választja meg és menti fel. A szlovén kormányok összetétele az elmúlt tizenhárom évben igen változékony volt. 1990. óta tizennégy párt jutott be a parlamentbe, s közülük tizenkettő már volt tagja valamelyik kormánynak.
Kormányzati oldal (szlovén, olasz és magyar nyelven): http://e-uprava.gov.si/e-uprava/en/portal.euprava
Törvényhozó hatalom
A parlament gyakorolja. A szlovén parlament két kamarából áll. Az első kamarát Nemzetgyűlésnek, a másodikat Nemzeti Tanácsnak nevezik. Az alkotmány értelmében a Nemzetgyűlés Szlovénia állampolgárainak képviselőiből alakul, kilencven tagja van. A képviselőket általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választják. A nemzetgyűlésbe az olasz és a magyar nemzeti kisebbség is választ egy-egy képviselőt. A nemzetgyűlés képviselőit négy évre választják. A nemzetgyűlési választásokat a köztársasági elnök tűzi ki. A szlovén állampolgároknak 18. életévük betöltése után van választójoguk, és ekkor válnak megválaszthatóvá is. A külföldi állampolgárok választásra jogosultságát törvény határozza meg.
A parlament második kamarája a Nemzeti Tanács, amely szociális, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képviselő delegáltakból áll. Az Nemzeti Tanács negyven tagját törvényben szabályozott módon közvetve, öt évre választják. Huszonkét küldöttet tizenegy választókörzetből delegálnak, egyenként kettőt-kettőt. A fennmaradó helyekre a munkaadók, a munkavállalók és az önállóak négy-négy, a nem gazdasági foglalkozású társadalmi csoportok pedig hat képviselőt küldenek. A Nemzeti Tanács tagja nem lehet egyben a Nemzetgyűlés képviselője is.
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás feladatait a bíróságok, az ügyészségek, az ügyvédek és jegyzők látják el, valamint az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság, mely két utóbbi szerv a parlamentnek felelős.
Történelem
Az ókorban kelták és illírek lakták a területet. A Római császárság egyik tartományává vált az I. században. Szlovén városok is származnak ebből az időből: Ljubljana (Emona), Celje (Claudia Celeia) és Ptuj (Poetevo).
Az ősi szlovénak a cseh-morva törzsekből kiszakadva a VI. században kerültek az Alpok délkeleti részére. Nyelvük is a csehekkel áll legközelebbi rokonságban. A VIII. században a frankok uralma alá kerültek, ekkor vették fel a keresztséget is.
1024-1125 között a mai Szlovénia csaknem teljes egészében a Karintiai hercegség része volt. 1278 után a Habsburgok uralták a területet egészen 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig.
A tengerparti városok 1797-ig, Napóleon hadjáratáig Velencéhez tartoztak. 1809-ben Napóleon foglalta el a területet és létrehozta az úgy nevezett Illír tartományt, fővárosul Ljubljanát jelölve ki. Megszüntette a feudális rendszert, iskolákat és utakat épített. Napóleon veresége és a Bécsi Kongresszus után visszaállították a régi állapotokat.
A XIX. század végén Szlovénia az általános fellendülés, a vasútépítés és az iparosítás révén csatlakozott a modern Európához.
Az I. Világháború legborzalmasabb frontja – Isonzó – a mai Szlovénia területén húzódott. A háború után a Jugoszláv Királyság részévé váltak. A II. Világháború alatt Szlovénia egy részét Németország, a nyugati területeket Olaszország, a Murától keletre lévőket Magyarország foglalta el.
Az ország 1945-ben csatlakozott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz. A tagköztársaság önállósága a kulturális és közigazgatási területre korlátozódott.
A 80-as évek közepére a fejlett gazdaságú Szlovéniában erősödött a Jugoszlávia elleni kritika. Nyilvános vitákra került sor, tüntetések és sztrájkok következtek. Az önálló Szlovénia iránti igény is megfogalmazódott.
1990. december 23-án tartották a függetlenségről döntő népszavazást. Az elszakadási törekvéseket 1990. június 26-án jogilag is elismerték. Szerbia harckészültséggel válaszolt. Tíznapos háború után, melynek csak kevesen estek áldozatul, a szövetségi hadsereg kivonult. 1992. január 15-én nemzetközi szinten is elismerték Szlovéniát. 1992. május 22-én az ENSZ tagjává vált.
Nemzeti szimbólumok
Himnusz
A Zdravljica („Áldomás”) Szlovénia nemzeti himnusza. Szövege France Prešeren (1800–1849) azonos című költeményének hetedik versszaka, amelyet Stanko Premrl (1880–1965) zenésített meg. 1991 óta Szlovénia nemzeti himnusza. A himusz első sora feltűnik a szlovén veretésű 2 eurós érmén is.
Szlovén nyelven
Žive naj vsi narodi,
ki hrepene dočakat’ dan,
da, koder sonce hodi,
prepir iz sveta bo pregnan;
da rojak
prost bo vsak
ne vrag, le sosed bo mejak!
A szlovén himnusz magyar fordítását Tandori Dezső készítette.
Éljenek mind a népek,
kik várják a nagy napot,
mely a földkerekségnek
hoz békésebb virradatot.
Mennyi rab
lesz szabad
és jó szomszéd a nap alatt!
Sport
Szlovéniában rengeteg lehetőség adott a sportolásra.
Télen több mint 50 kisebb-nagyobb síközpont várja a látogatókat a hegyekben, főként a Júliai-Alpokban és a Pohorjében. Sok sítúrán és országos sífutóversenyen is részt vehetünk. A legnagyobb síközpontok: Kranjska Gora, Vogel (Bohinj), Krvavec (Kranj), Kanin (Bovec) - az Alpokban, valamint a Pohorje (Mariborsko Pohorje és a Rogla). A pályák karácsony után és február elején nagyon zsúfoltak az iskolai szünetek miatt.
Nyáron több mint 7000 km kijelölt turistaúton túrázhat az ide látogató (ezek mind a Slovenska Geološka Pot rendszer részei). Szlovéniát átszeli két európai jelzésű turistaút is (nemzetközi jelük a fehér közepű vörös kör), az E6-os: Radlje - Slovenj Gradec - Mozirje - Moravče - Cerkniško jezero - Sneľnik - Gomance útvonalon; és az E7-es: Bistrica ob Sotli - Krško - Gorjanci - Dolina Krke - Vrhnika - Polhograjsko hribovje - Škofja Loka - Bohinj - Učja útvonalon. A Szlovén Alpesi Túra (Slovenska Alpska Pot) Maribortól indul, átszeli a Kamnik-Savinjai Alpokat, a Júliai-Alpokat, az Idrijai-dombságot és Ankaran mellett ér a tengerpartra. Júliai- és a Kamniki-Alpokban, valamint a Pohorjében rengeteg lehetõség nyílik az alpinizmusra is. Osp, Črni Kal, Mišja Peč valamint Kotečnik függőleges sziklafalai remek lehetőséget nyújtanak a szabad hegymászáshoz. További információk a Szlovén Alpinista Szövetségnél (Planinska Zveza Slovenije - PZS, Ljubljana, Dvorľakova ulica 9, T: (1) 231-2553, 430- 7410, (41) 623-026, 622-028; F: 432-2140) kaphatunk.
Szlovénia egész területét bejárhatjuk kerékpárral is (információ: Prava Pot, Ljubljana, Slovenska cesta 55b, T: (01) 431-7114, 4317146, F: (01) 431-7186), de akár lovagolhatunk is (információk az egyes központoknál). Bovec, Bohinj és Kriška Gora környékén számos helyen várják az ejtőernyőzés szerelmeseit. Bovec, Lesce és Portoroľ környéki sportrepülőterekről pedig vitorlázórepülésre is indulhatunk. Solkan és Most na Soči mellett pedig akár "halálugrást" (bungee-jumping) is végrehajthatunk.
Népszerű sport Szlovéniában a barlangászat is. Az országban több mint 15000 barlang található, s közülük csak alig egy tucat látogatható a nagyközönségnek. A többit csak vállalkozó szellemű barlangászok keresik fel. Néhány kisebb, a nagyközönség számára ismeretlen barlangban akár búvárkodhatunk is.
A kiemelt idegenforgalmi központok közelében több golfpálya található, a legismertebb és a legszebb 18 lyukú Bledben, valamint Mokricében található, de találunk egy kisebb, 9 lyukú pályát Lipicában és Rogaška Slatinában is. A kiterjedt erdőségekben alkalom nyílik vadászatra (információk: Lovska Zveza Slovenije, ®upančičeva 9, T: (01) 241-0910, F: (01) 241-0926), a tavakon halászatra (információk: Ribiška Zavod Slovenije, ®upančičeva 9, T: (01) 426-2019, F: (01) 425-5185), sőt a Ljubljansko Barje és a Cerknicai-tó környékén madárlesen is részt vehetünk. A nagyobb hotelek közelében igen sok teniszpálya található.
A nagyobb folyókon (Isonzó (Soča) - Bovec, Száva - Šobec, Krka - ®uľemberk, Novo mesto, Kolpa - Osilnica pri Kočevju, Savinja - Logarska Dolina) lehetőség van kajakozásra, kenuzásra, tutajozásra (rafting), hydrospeedre és canyoningre. A nagyobb tavakon és lassúbb folyású folyókon mindenhol lehet csónakázni, vagy akár fürödni. Fontos! Gyakorlatlanok inkább fogadjanak vezetőt, vagy válasszanak szervezett túrákat, mert egyes folyószakaszok nagyon veszélyesek!
A tengerben, és egyes helyeken a tavakban is van lehetőség a búvárkodásra. A tengerparton szervezett tanfolyamokon is részt lehet venni (nyelvtudás szükséges!). Bővebb információt a Szlovén Búvár Egyesülettől (Slovenska Potapljaška Zveza - Ljubljana, Celovška cesta 25; T: 433-9308) kaphatunk.
Szabadidő
Szabadidő eltöltésére legalkalmasabb a tengerpart. Az ide utazó turista majdnem mindent megtalál itt, amire vágyik. Lehet szörfözni, vitorlázni, úszni és búvárkodni is. Ezeket az eszközöket helyben bérelhetjük is.
Pihenésre alkalmasak még a gyógyhelyek (az ország területén 16 gyógyfürdő található), valamint a régi városok (Ljubljana, Škofja Loka, Ptuj, Kostanjevica, Radovljica, Štanjel, Piran, Koper, Vipava). Kiváló kirándulási helyek a kastélyok (Ptuj, Otočec, Jamski Grad, Bled, Laški Grad) és a Karszt híres barlangjai (Škocjan, Postojna) is. Érdemes meglátogatni a nagyobb városokban található múzeumokat, templomokat is. Egész napos fáradalmainkat a több helyen megtalálható kaszinókban (Nova Gorica, Kranjska Gora, Otočec, Rogaška Slatina) pihenhetjük ki.
Esti kikapcsolódásra legalkalmasabbak a mozik (a filmeket nem szinkronizálják!), a színházak, a ljubljanai és a maribori Opera, valamint a fiatalok számára a legtöbb városban megtalálható diszkók és klubok.
Világörökség
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete. Az UNESCO fő feladatai a globalizáció negatív társadalmi következményei elleni küzdelem szervezése, az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikáció etikai aspektusainak vizsgálata, a pluralizmus erősítése, a kisebbségek jogainak elismertetése, az interdiszciplináris probléma-megközelítés "népszerűsítése" a döntéshozók körében.
Az UNESCO az alábbi helyeket emelte fel a világörökség részévé:
- A Škocjan barlangrendszer (természeti/1988)
Hivatalos szervek és minisztériumok
- Külügyminisztérium: http://www.mzz.gov.si/
- Budapesti Nagykövetség: http://www.budimpesta.veleposlanistvo.si
- Tartózkodási hatóság (szlovén és angol nyelven): http://www.mnz.gov.si/
- Munkaügyi hivatal (szlovén és angol nyelven): http://www.ess.gov.si/
- Adóhivatal (szlovén és angol nyelven): http://www.mf.gov.si/
- Egészségbiztosítási szerv (szlovén és angol nyelven): http://www.zzzs.si/
- Nyugdíjbiztosítási szerv: http://www.zpiz.si/
- EU INFO Tájékoztató Szolgálat (szlovén és olasz nyelven): http://evropa.gov.si/
- Euró Tájékoztatási Szolgálat: http://www.evro.si/
-Szlovén soros elnökség (2008. I. félév): http://www.eu2008.si/en
