Tanulás külföldön
A EUpediaBÓL
Tartalomjegyzék |
Tanulási és képzési lehetőségek az Európai Unióban
Oktatási és képzési programok
2007 január elsejével indult az Egész Életen Át Tartó Tanulás [1] program, ami az unió eddigi oktatással és képzéssel kapcsolatos programjait összevonta és egységesítette. Ennek értelmében lehetősége nyílik minden európai uniós polgárnak az oktatás, vagy szakképzés igénybevételére. Négy része van a programnak.
Comenius
A Comenius [2] program célja a közoktatás fejlesztése és az európai dimenzió erősítése a tagországok iskoláiban. Külön hagsúlyt helyezett az Európai Bizottság a hátrányos helyzetűek megsegítésére és a multikulturális környezetben való tanulásra. A programon belül cserediák programokra is pályázhatnak az intézmények. A Comenius az alsó- és a középoktatatást célozza meg, tehát az érettségiig bezárólag lehet részt venni ebben a programban. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy leginkább az általános ill. középiskolai tanároknak, személyzetnek van lehetősége részt venni a csereutakon, hogy szakami tapasztalatokat szerezzenek és versenyképesebbé tegyék az otthoni oktatást. Szintén nagyon népszerűek a különböző testvériskolákkal lefolytatott csereutak diákok részvételével. (link a Tempus Comenius oldalára)
Erasmus
Az Erasmus program máig az Európai Bizottság egyik legismertebb és legsikeresebb programja. Nem véletlenül említette meg a Times magazin Európa 20 legnagyobb vívmánya között a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából. A program keretében a résztvevőknek lehetőségük van egy másik ország kultúráját megismerni, nyelvismeretüket bővíteni, így megvalósul a magasan kvalifikált, nyitott és toleráns szakemberek képzése az Európai Unióban.
A tanulmányi célú mobilitást [3] elősegítő programra bárki jelentkezhet, aki már teljesített két szemesztert a saját felsőoktatási intézményében. Viszont a felsőoktatási képzés során egy embernek csak egyszer van lehetősége Erasmussal kiutazni, ebbe belefoglaltatik az alap- és a mesterképzés is. Őszi és tavaszi félévre lehet pályázni, de lehetőség van a hosszabbításra, de így is maximum 12 hónapig lehetséges a program keretei között egy másik tagállamban tanulni. A jelentkezési időszak általában ősszel van az egyetemeken. A pályázatok elbírálásánál figyelembe veszik a hallgató tanulmányi eredményét, tudományos tevékenységét, a fogadó ország nyelvének ismeretét továbbá a lehetséges fogadó intézmények kapacitásait is. Ez alapján kapnak pontokat a pályázók. Magyarországon az Erasmus programot a Tempus Közalapítvány koordinálja. Minden intézmény közzétesz egy eredményt, melyben szerepel a ponthatár és a fogadó intézmény neve. A ponthatárban foglaltaknál kevesebb pontot elérő hallgatók nem részesülnek támogatásban, ami akár 350 EUR/hó is lehet. Ez az eset az önfinanszírozás, amikor a hallgatónak magának kell előteremtenie a megélhetés költségeit. Tapasztalatok alapján elmondható azonban, hogy az ösztöndíj kevés esetben fedezi a kint tartózkodás teljes költségét, a legtöbb hallgató alkalmi munkát vállal a tanulmányok folytatása mellett. Ugyanakkor lehetőség van a diákhitel finanszírozására is, de ilyenkor kizárólag egy összegben utalják azt át a diáknak. Egyetemi ösztöndíj (mind szociális, mind tanulmányi) is jár a külföldön tanuló Erasmus hallgatónak. Miután kiderültek az eredmények, célszerű a felsőoktatási anyaintézmény tanulmányi osztállyával, vagy ha van, az Erasmus irodával felvenni a kapcsolatot. Ott elmondják a további teendőket, pl: Mobility rendszerbe való regisztrálás, Tanulmányi Megállapodás megkötése stb. A legfontosabb, amit az Erasmus hallgatónak tennie kell, az a kreditelismertetés. Még a kiutazás előtt egyeztetni kell az anyaintézménnyel arról, hogy pontosan milyen tárgyakat, hány kreditért fog hallgatni. Szintén tapasztalatok alapján elmondható, hogy ez egy bonyolult idő- és türelemigényes feladat, mert minden egyetemen más a tanterv, és egyáltalán nem automatikus ezeknek az összehasonlíthatósága. Mindenképpen érdemes erre több időt szánni, ugyanis a kint töltött időszak is beleszámít az anyaintézmény képzésébe, és tanulmányi ösztöndíj járhat utána. Érdemes minél előbb információkat szerezni a fogadó országról is. Semelyik egyetemnek sem kötelessége szállást biztosítani az Erasmus hallgatónak és a kollégiumi rendszer sem minden országban olyan kiterjedt, mint Magyarországon (pl. Franciaországban). Minden egyetemen, ahol Erasmus hallgatók tanulnak, létezik nemzetközi iroda, ahol koordinátorok segítenek a külföldi hallgatóknak. A részképzés befejeztével a hazatérő hallgatónak be kell számolnia a kinti tanulmányokról, ez szintén a kreditelismertetés szempontjából fontos.
Az Erasmus program keretében belül lehetőség van még szakmai gyakorlat [4] megszerzésére. Ez, ahogy a nevében is benne van, lehetőséget ad a hallgatónak, hogy szakmai gyakorlatát valahol külföldön teljesítse, valamelyik egyetem segítségével. A pályázás is hasonlóképpen zajlik, mint a tanulmányi célú mobilitásnál. A legszembetűnőbb különbség a pénzügyek terén van. Ebben a programban résztvevők mindenféleképpen kapnak anyagi támogatást, a kint töltött hónapok számával arányos átalánydíjat, amit személyre szabottan számítanak ki. A szakmai gyakorlat időtartama 2 héttől egészen 12 hónapig terjedhet.
Intenzív nyelvi kurzusokat [5] is szervez az Erasmus. Ennek keretében csak hallgatói mobilitás programban résztvevő diákok jelentkezhetnek 3-6 hetes kurzusokra, melyben lehetőség nyílik az Európai Unió kevésbé népszerű nyelveinek (angol, német, francia, spanyol kivételével minden) megismerésére, elsajátítására. Ez többek között azt a célt szolgálja, hogy az Erasmus hallgató megismerje a célországának a nyelvét, amennyiben az nem az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország (Belgium) és Spanyolország. Szintén fontos kritérium, hogy az önfinanszírozó nem vehetnek részt intenzív nyelvi kurzusokban, ez csak az ösztöndíjas hallgatók privilégiuma.
Létezik még ezenkívül egy másik program, az Erasmus Mundus [6] program. Természetesen ez is része az Erasmusnak, csak egy másik réteget céloz meg. Az Erasmus Mundus elsősorban mester- és doktori képzésben részesülőknek nyújt lehetőséget arra, hogy szakmai, vagy kutatási célból elölthessenek hosszabb időt valamilyen Európán kívüli, harmadik világbeli oktatási intézményben, és ennek a fordítottja is lehetséges (harmadik világbeli hallgató részesülhet európai képzésben). Így a Bizottság azon célja is megvalósul, hogy népszerűsítsék az európai oktatás egészét.
Grundtvig
Időben előre haladva az Egész Életen Át Tartó Tanulás következő programja a felnőttképzés, felnőttoktatás. Itt is hasonló elvekkel, célokkal találkozhatunk, mint a Socrates és az Erasmus programoknál: az európai dimenzió hangsúlyossá tétele és a versenyképes felnőttoktatás biztosítása. A programra 25 éven felüliek jelentkezhetnek, vagy azok a 16-24 évesek, akik nem részesültek középoktatásban, ezzel is támogatják a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedését. A program lényegében ugyanazon a mechanizmuson alapszik, mint az előzőek, tehát egy külföldi projektet, műhelylátogatást tesz lehetővé valamelyik Grundtvig [7]partnerintézménybe. Mind a 27 EU tagállamba, társult országként Törökországba, valamint az EGT további három országába (Izland, Lichtenstein, Norvégia) lehet ellátogatni.
Leonardo
Ez a program a szakiskolásokat célozza meg. 1994-ben hozta létre a Bizottság, 2007-től képezi az Egész Életen Át Tartó Tanulás program részét. Célja a versenyképesség javítása, a szakképesítés átláthatóvá tétele és a munkaerő piaci igényeket szem előtt tartó szakképesítés biztosítása. Bárki pályázhat, aki a szakképesítés valamilyen szintjén tevékenykedik a felsőoktatáson kívül, így lehetőség nyílik bepillantani más európai ország munkatevékenységébe. Horvátországgal kibővítve ugyanazokra a helyekre lehet pályázni, mint a Grundtvig programnál. A Leonardo program is nyújt pénzügyi segítséget, ami szintén pályázónként változhat.
Fiatalok Lendületben
Először a Maastrichti Szerződésben jelent meg a fiatalság, és annak kitüntetett szerepe az Európai Unióban. Egész Európának érdeke, hogy felnőjön egy európai ügyek iránt fogékony, demokratikus eszméket, toleranciát hirdető generáció. 2002-től 2006-ig a Bizottság Ifjúság programja keretében foglalkozott a fiatalsággal, melyet 2007-től a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) [8] program követett.
A Fiatalok Lendületben programnak 5 alprogramja van. A Fiatalok Európáért [9] ifjusági cseréket és ún. demokrácia projekteket valósít meg. A Comenius programhoz hasonlóan itt is elsősorban cserékre van lehetőség 13-25 éves fiatalok között, amik 6-tól 21 napig terjedhetnek. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) [10] szintén az egyik legnépszerűbb program a fiatalok körében az Erasmus mellett. Olyan fiatalokat céloz meg, akik nem tanulnak, vagy éppen halasztanak egy évet. A lényeg az, hogy önkéntes munkát kell végezni egy nonprofit szervezetnél. Rengeteg lehetőség közül lehet választani, a sporttól a kultúrán át egészen a környezetvédelemig. A fogadó szervezet biztosítja a jelentkezőnek a szállást, az étkezést, a nyelvtanulást, és az utazási támogatást (oda-vissza repülőjegy, valamint az adott településen belül a tömegközlekedés). Ezen kívül jár még heti zsebpénz is 80-120 euró értékben. A program nem a pénzszerzésről szól, hanem inkább a tapasztalatszerzésről, egy más kultúrában való eligazodásról és a nyelvtanulásról. A Fiatalok a világban [11] program a szomszédos partner országokra fókuszál. Két régiót céloz meg: Kelet – Európa és a Kaukázus (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Orosz Föderáció, Ukrajna), Dél - Kelet Európa (Albánia, Bosznia- és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia). A résztvevőknek egy csapatot kell alkotniuk úgy, hogy egy ország mindenképpen európai uniós legyen. Ezután a vegyes nemzetiségű csapatoknak lehetőségük van utazniuk és szemináriumokon részt venni, melyeken az egymás közötti kapcsolatok előmozdításáról beszélnek. Az Ifjúságsegítők Támogatása [12] és az Ifjúságpolitikai Együttműködések [13] célja pedig az európai szintű ifjúsági és szakmapolitikai együttműködés előremozdítása. Ezekben a programokban elsősorban ifjúságpolitikai alkotók vesznek részt.
Elismertetés
Amennyiben magyar diplomájával tovább szeretne tanulni, úgy a tagállami Naric-központokban [14] tájékozódhat annak elismerésről. Az oklevél elismerését rendszerint attól az oktatási intézménytől kell kérnie, amelyben tanulni szándékozik. Munkavállalás esetén szükséges az oklevél elismerése. Minden tagállam létrehozott egy információs központot annak érdekében, hogy az elismerést kérők minél könnyebben és gyorsabban tájékozódhassanak arról, hogy az országon belül hová kell fordulniuk az elismerésért. Főszabályként elmondható, hogy a szakképzettség elismerését valamely hatóság (pl. minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.
A nemzeti tájékoztató központok címe és az információ nyújtásért felelős vezető neve megtalálható az alábbi [15] oldalon.
Főszabályként elmondható, hogy a szakképzettség elismerését valamely hatóság (pl. minisztérium) vagy szakmai szervezet (kamara) végzi.
